Keres
2024. április  23., kedd, Béla
Magyar
 

180 éve

2024 FEB
17

1844. február 17. Csekefalván született  Kézdiszentléleki  Kozma Ferencpedagógus, művelődésszervező, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

1844. február 17. Csekefalván született  Kézdiszentléleki  Kozma Ferenc, pedagógus, művelődésszervező, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 

Gyakorlati pedagógusi munkásságával és közéleti, publicisztikai tevékenységével egyaránt szűkebb pátriája, a Székelyföld és Erdély tanügyének és közművelődésének előmozdítója volt. Középiskolai tanulmányait a székelykeresztúri, majd a kolozsvári unitárius gimnáziumban végezte. 1867-ben szerezte meg lelkészi oklevelét Kolozsváron.  1867–1868-ban a jénai, 1868–1869-ben pedig a heidelbergi, illetve 1869 tavaszától a zürichi egyetemeken folytatott bölcseleti és pedagógiai tanulmányokat, egyúttal beutazta a Német Birodalom és Svájc egyes vidékeit. 1869-ben a székelykeresztúri unitárius gimnáziumban tanáraként, német és görög nyelv valamint a klasszika-filológiát tanított. 1870-től az akkor létesített székelykeresztúri Magyar Királyi Állami Tanítóképző Intézet tanáraként oktatott magyar irodalmat, történelmet és földrajzot. 1873-ban a tanítóképző igazgatójává nevezték ki, s 1886-ig vezette az intézményt, egyúttal a pedagógia tanára volt. 1886-tól 1904-ig Kolozs vármegye tanfelügyelőjeként tevékenykedett, ezzel párhuzamosan 1892-től a kolozsvári unitárius gimnázium felügyelő gondnoka is volt.1904-ben nyugdíjba vonult, de még 1912-ig ellátta az Eötvös-alap (a magyarországi néptanítók alapítványa) kezelésében álló kolozsvári Tanítók Házának gondnoki feladatait. A nevelés módszertani kérdéseivel is foglalkozott, több pedagógiai füzete, számtalan tanügyi cikke jelent meg, többek között a Keresztény Magvető, a Család és Iskola és a Kolozsvár című folyóiratokban. Pedagógusi hivatásával párhuzamosan szerteágazó közéleti-közművelődési tevékenységet fejtett ki. Kivette a részét felekezete és egyháza közművelődési tevékenységéből is. Első alelnöke volt az 1885-ben Kolozsváron alakult unitárius Dávid Ferenc Egyletnek. Szűkebb pátriája közművelődési viszonyainak javításáért publicistaként is sokat tett. Több ilyen tárgyú cikke és írása mellett pályadíjat nyert A Székelyföld közgazdasági és közmívelődési állapota címmel 1879-ben nyomtatásban is megjelent munkájával, amelyben a Székelyföld gazdasági és kulturális felemelkedésének lehetőségeit veszi számba a régió felzárkóztatását szem előtt tartva javító célzatú ajánlásokat tett a földbirtok-politika, a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem, az oktatás- és a művelődésügy megreformálására. Népszerűsítő munkássága is jelentős volt, tanulmányokban írta meg az Erdélyi Unitárius Egyház nagy alakjainak életrajzát, s nevéhez fűződik Brassai Sámuel életművének népszerűsítése is. Ipolyi Arnold hatására foglalkozott a magyar őshit kérdésével, népköltészeti alkotásokat és hiedelemanyagot gyűjtött a székelység körében. Akadémiai székfoglalója: Mythologiai elemek a székely népköltészet- és népéletben. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1882.(Kolozsváron halt meg, 1920. május 12-én).

 



◄ Vissza
 
NYITVATARTÁS

HÉTFŐ - PÉNTEK:

8.00 - 18.00

SZOMBAT - VASÁRNAP:

ZÁRVA

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

ÁPR
22

130 éve

1894. április 22-én Nagyszebenben meghalt Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök.

Tovább ►

<< < 2024 ÁPRILIS > >>
H K SZ CS P SZ V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost