Keres
2024. november  01., péntek, Marianna
Magyar
 
   2024 December   
   2024 November   
   2024 Október   
   2024 Szeptember   
   2024 Augusztus   
   2024 Július   
   2024 Június   
   2024 Május   
   2024 Április   
   2024 Március   
   2024 Február   
   2024 Január   
MáJ
31

15 éve

2007. május 31. Egerben meghalt Gál Elemér író, újságíró, szerkesztő, tanár, pedagógiai szakíró.

Zsögöd szülötte, a csíkszeredai gimnázium neveltje. A középiskolát 1948-ban végezte, a Bolyai Tudományegyetemen magyar irodalom szakos oklevelet szerzett. Középiskolai tanárként kezdte pályáját Szatmárnémetiben. Szilágyi Domokos a tanítványa volt, A költő életei című antológiában írt Szilágyi Domokos diákéveiről. Módszertani, nevelési írásai, cikkei a Tanügyi Újságban és a Szatmári Hírlapban jelentek meg. A Babes-Bolyai Tudományegyetem megbízásából szakfelügyelőként dolgozott. Pedagógusként több tanulmány szerzője volt, a Beszéd és íráskészségfejlesztés című pedagógiai gyűjteményben szerepelt. (1956). A szatmári Friss Újságban jelentette meg riportjait és elbeszéléseit. Számos színdarabot, mesét dramatizált. 1990-től a Szamoshát című szépirodalmi lap főszerkesztője lett. A Hármashatár Irodalmi Társaság alapító tagja volt. Egerbe 1994-ben költözött, a Heves Megyei Hírlap munkatársaként dolgozott. Riportjai, novellái mellett több könyvet is írt. Héthavas című regénye, amelyet őstörténeti hitregénynek nevezett, 2006-ban jelent meg (Grafotip Kiadó). A Szent György Lovagrend lovagja és a Vitéz Rend tagja volt. (1929. február 28-án született Zsögödben /Csíkszereda).

MáJ
28

50 éve

1972. május 28. Nyíregyházán meghalt Bíró János történész, író. Ősmagyarok műveltségéhez adatok c. tanulmánya Gyergyószentmiklóson jelent meg 1934-ben. 1945-től Magyarországon élt. (Gyergyószentmiklóson született 1905. november 24-én).

MáJ
26

140 éve

1882. május 25.  Gyergyóditróban született Gaál Endre jogász, közíró. 1910-től Csíkvármegye al-, majd főjegyzője volt, a Székelység c. lap szerkesztője. 1918 –1923 között a Csíki Magánjavak vagyonkezelője.  Munkáiban gazdasági kérdésekkel foglalkozott. (Gyergyóditróban halt meg 1950. szeptember 12-én.)

MáJ
15

110 éve

1912. május 15. Gyergyószentmiklóson született Salamon Ernő költő. Proletár családban született. Gyergyóban érettségizett. A kolozsvári egyetem jogi fakultására iratkozott, bekapcsolódott a kommunista munkásmozgalomba,1937-től Marosvásárhelyen él. Ezekben az években több kötete jelent meg. Többször letartóztatták, 1941-ben internálták, 1942 májusában munkaszolgálatra hívták be, Ukrajnába került. Salamon Ernő neve mozgalmi múltja miatt kiszorult az irodalmi kánonból és a köztudatból, bár költészete agitatív darabjait leszámítva az erdélyi líra élvonalába kívánkozik. A gyergyószentmiklósi középiskola 1968-ban vette fel Salamon Ernő nevét. Ugyanebben az évben leplezték le a költő Izsák Márton által készített szobrát a gimnázium előtt. (Mihajlovka- Sztariban , Ukrajnában halt meg 1943. február 27-én).

 

MáJ
03

70 éve

1952. május 3. Budapesten maghalt Csanády György költő, hangjátékíró, rádiórendező.

A székelyudvarhelyi Református Kollégiumban érettségizett 1913-ban. A budapesti Kereskedelmi Akadémián szerzett oklevelet, de nem a szakmájából, hanem az irodalomból élt. Az I. világháborúban megjárta az orosz frontot, katonaként megsebesült. Magyarországra költözött, és 1920-21-ben ötödmagával megalakította a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét.

Ő írta 1921-ben a Mihalik Kálmán által megzenésített későbbi Székely himnusz szövegét. 1921-ben írta és 1941-ben Budapesten jelent meg Májusi nagyáldozat című, mára elfelejtett misztériumjátéka. Ebben szerepelt Kántáte című, tehát zsoltárnak készült éneke (eredetileg Bújdosó ének), amelyet Mihalik Kálmán zenésített meg, és ma Székely himnuszként ismerünk.

1926-tól az Új élet, 1927-től a Híd című lap szerkesztője volt. 1928-tól, a Magyar Rádió munkatársaként rádiórendezéssel és hangjátékírással foglalkozott. Egyike volt e műfaj első magyarországi művelőinek. 1940-ben INRI című Krisztus-drámáját bemutatta a Nemzeti Színház. 1941-ben a Helyszíni Közvetítések Osztály vezetőjévé nevezték ki. 1943-tól 1948-ig a Magyar Rádió főrendező-helyettese volt. Budapesten, 1952. május 3-án halt meg. A Farkasréti Temetőben temették el, 1980-ban – végakarata szerint – hamvait Székelyudvarhelyen, a Református Belvárosi Temetőben, a családi sírban helyezték el. (Székelyudvarhelyen született, 1895. február 23-án).

 

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost
NYITVATARTÁS

 

HÉTFŐ-PÉNTEK:  8.00 - 18.00

SZOMBAT-VASÁRNAP:  ZÁRVA

 

 


<< < 2024 NOVEMBER > >>
H K SZ CS P SZ V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

NOV
20

40 éve

1984. november 20. Csíkszeredában halt meg Kozán Imre agrármérnök, mezőgazdasági szakíró. 

Tovább ►

NOV
18

155 éve

1869. november 18. Kászonimpéren született Balázs András. dr., kanonok, pápai prelátus, a teológia doktora, jogtörténész.

 

Tovább ►

NOV
10

320 éve

1704. november 10. Nagyszebenben meghalt Apor István, gróf, főkirálybíró, erdélyi kincstartó, nagybirtokos főúr. 

Tovább ►

NOV
07

115 éve

1909. november 7. Gyergyószentmiklóson született Balás Gábor, dr. Újságíró, író, műfordító, ügyvéd. 

Tovább ►

<< < 2024 NOVEMBER > >>
H K SZ CS P SZ V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1