|
15 éve
2007. május 31. Egerben meghalt Gál Elemér író, újságíró, szerkesztő, tanár, pedagógiai szakíró.
Zsögöd szülötte, a csíkszeredai gimnázium neveltje. A középiskolát 1948-ban végezte, a Bolyai Tudományegyetemen magyar irodalom szakos oklevelet szerzett. Középiskolai tanárként kezdte pályáját Szatmárnémetiben. Szilágyi Domokos a tanítványa volt, A költő életei című antológiában írt Szilágyi Domokos diákéveiről. Módszertani, nevelési írásai, cikkei a Tanügyi Újságban és a Szatmári Hírlapban jelentek meg. A Babes-Bolyai Tudományegyetem megbízásából szakfelügyelőként dolgozott. Pedagógusként több tanulmány szerzője volt, a Beszéd és íráskészségfejlesztés című pedagógiai gyűjteményben szerepelt. (1956). A szatmári Friss Újságban jelentette meg riportjait és elbeszéléseit. Számos színdarabot, mesét dramatizált. 1990-től a Szamoshát című szépirodalmi lap főszerkesztője lett. A Hármashatár Irodalmi Társaság alapító tagja volt. Egerbe 1994-ben költözött, a Heves Megyei Hírlap munkatársaként dolgozott. Riportjai, novellái mellett több könyvet is írt. Héthavas című regénye, amelyet őstörténeti hitregénynek nevezett, 2006-ban jelent meg (Grafotip Kiadó). A Szent György Lovagrend lovagja és a Vitéz Rend tagja volt. (1929. február 28-án született Zsögödben /Csíkszereda).
|
|
50 éve
1972. május 28. Nyíregyházán meghalt Bíró János történész, író. Ősmagyarok műveltségéhez adatok c. tanulmánya Gyergyószentmiklóson jelent meg 1934-ben. 1945-től Magyarországon élt. (Gyergyószentmiklóson született 1905. november 24-én).
|
|
140 éve
1882. május 25. Gyergyóditróban született Gaál Endre jogász, közíró. 1910-től Csíkvármegye al-, majd főjegyzője volt, a Székelység c. lap szerkesztője. 1918 –1923 között a Csíki Magánjavak vagyonkezelője. Munkáiban gazdasági kérdésekkel foglalkozott. (Gyergyóditróban halt meg 1950. szeptember 12-én.)
|
|
110 éve
1912. május 15. Gyergyószentmiklóson született Salamon Ernő költő. Proletár családban született. Gyergyóban érettségizett. A kolozsvári egyetem jogi fakultására iratkozott, bekapcsolódott a kommunista munkásmozgalomba,1937-től Marosvásárhelyen él. Ezekben az években több kötete jelent meg. Többször letartóztatták, 1941-ben internálták, 1942 májusában munkaszolgálatra hívták be, Ukrajnába került. Salamon Ernő neve mozgalmi múltja miatt kiszorult az irodalmi kánonból és a köztudatból, bár költészete agitatív darabjait leszámítva az erdélyi líra élvonalába kívánkozik. A gyergyószentmiklósi középiskola 1968-ban vette fel Salamon Ernő nevét. Ugyanebben az évben leplezték le a költő Izsák Márton által készített szobrát a gimnázium előtt. (Mihajlovka- Sztariban , Ukrajnában halt meg 1943. február 27-én).
|
|
70 éve
1952. május 3. Budapesten maghalt Csanády György költő, hangjátékíró, rádiórendező.
A székelyudvarhelyi Református Kollégiumban érettségizett 1913-ban. A budapesti Kereskedelmi Akadémián szerzett oklevelet, de nem a szakmájából, hanem az irodalomból élt. Az I. világháborúban megjárta az orosz frontot, katonaként megsebesült. Magyarországra költözött, és 1920-21-ben ötödmagával megalakította a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületét.
Ő írta 1921-ben a Mihalik Kálmán által megzenésített későbbi Székely himnusz szövegét. 1921-ben írta és 1941-ben Budapesten jelent meg Májusi nagyáldozat című, mára elfelejtett misztériumjátéka. Ebben szerepelt Kántáte című, tehát zsoltárnak készült éneke (eredetileg Bújdosó ének), amelyet Mihalik Kálmán zenésített meg, és ma Székely himnuszként ismerünk.
1926-tól az Új élet, 1927-től a Híd című lap szerkesztője volt. 1928-tól, a Magyar Rádió munkatársaként rádiórendezéssel és hangjátékírással foglalkozott. Egyike volt e műfaj első magyarországi művelőinek. 1940-ben INRI című Krisztus-drámáját bemutatta a Nemzeti Színház. 1941-ben a Helyszíni Közvetítések Osztály vezetőjévé nevezték ki. 1943-tól 1948-ig a Magyar Rádió főrendező-helyettese volt. Budapesten, 1952. május 3-án halt meg. A Farkasréti Temetőben temették el, 1980-ban – végakarata szerint – hamvait Székelyudvarhelyen, a Református Belvárosi Temetőben, a családi sírban helyezték el. (Székelyudvarhelyen született, 1895. február 23-án).
|
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ-PÉNTEK: 8.00 - 18.00
SZOMBAT-VASÁRNAP: ZÁRVA
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
1
|
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal – Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei Művészeti Népiskola
|
40 éve
1984. november 20. Csíkszeredában halt meg Kozán Imre agrármérnök, mezőgazdasági szakíró. Tovább ►
|
|
155 éve
1869. november 18. Kászonimpéren született Balázs András. dr., kanonok, pápai prelátus, a teológia doktora, jogtörténész.
Tovább ►
|
|
320 éve
1704. november 10. Nagyszebenben meghalt Apor István, gróf, főkirálybíró, erdélyi kincstartó, nagybirtokos főúr. Tovább ►
|
|
115 éve
1909. november 7. Gyergyószentmiklóson született Balás Gábor, dr. Újságíró, író, műfordító, ügyvéd. Tovább ►
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
1
|
|