Keres
2022. július  04., hétfő, Ulrik
Magyar
 
   2022 December   
   2022 November   
   2022 Október   
   2022 Szeptember   
   2022 Augusztus   
   2022 Július   
   2022 Június   
   2022 Május   
   2022 Április   
   2022 Március   
   2022 Február   
   2022 Január   
AUG
27

125 éve

1897. augusztus 27. Székelyudvarhelyen született Tomcsa Sándor író, karikaturista. Székelyudvarhelyen élt. A két világháború közti, majd a második világháború utáni helyi művelődési élet központi személyisége volt. A Romániai magyar Szó és az Előre újságírója volt. Színpadi műveket is rendezett. Kisregényeket, novellát, karcolatokat írt, amelyeknek színtere a kisváros. (Székelyudvarhelyen halt meg 1963. január 28-án).

AUG
08

105 éve

1917. augusztus 08. Gyergyószentmiklóson született Kormos Gyula, családi nevén Székely, újságíró, szerkesztő, író. Az unitárius teológia elvégzése után (1941) hitoktató lelkész Kolozsvárt, majd újságírói pályára lépett,1962-ben tanári oklevelet szerzett. Több folyóirat munkatársa volt, elbeszéléseket, regényeket írt,  első kötete A rovátka c. elbeszélés (1952). (Kolozsváron halt meg 1981. július 10-én). 

AUG
06

55 éve

1967. augusztus 06. Budapesten meghalt Áprily Lajos költő, műfordító. Családi nevén Jékely. Természetszeretetét Parajdon töltött gyermekkora alapozta meg, tizenkét éves koráig itt élt családja, elemi iskolába is itt járt, a középiskola első két osztályát Székelyudvarhelyen végezte, majd Kolozsváron folytatta. Magyar-német szakos tanári képesítést szerzett a kolozsvári egyetemen. A nagyenyedi Bethlen Kollégium majd a Kolozsvári Református Kollégium tanára volt. Első verseskötete 1921-ben jelent meg Kolozsváron Falusi elégia címmel. 1928-tól az Erdélyi Helikon című folyóirat szerkesztője volt. 1929-ben Budapestre költözött, itt tanított, tíz évig a Baár-Madas Leánynevelő Intézet igazgatója volt. Elvállalta a Protestáns Szemle szerkesztését. 1941-től Parajdon egy erdei boronaházban töltötte nyarait. 1944-ben nyugdíjba vonult, Visegrád mellett, Szentgyörgypusztán telepedett le. Nagy formaművész, a klasszikus költői formák őrzője és megújítója. Lírája halk szavú, formai tökélyre törekvő, legfőbb ihletője az erdélyi táj, a természet, a klasszikus ókor kultúrája, az emlékezés és a magány. Jelentős műfordítói tevékenysége is, legszámottevőbbek német, orosz és román fordításai. 1954-ben József Attila-díjjal, 1962-ben Munka Érdemrenddel töntették ki. 1939-ig számos kötete jelent meg: Esti párbeszéd (Dicsőszentmárton, 1923);  Versek (Budapest, 1925); Rasmussen hajóján (1926); Vers vagy te is (Kolozsvár, 1926); Ida-hegyi pásztorok (verses dráma,  Kolozsvár, 1929); Az aranymosó balladája (Budapest,1934); A láthatatlan írás (Kolozsvár, 1939). Az 1950-es évek közepétől jelentkezett újra kötettel: Ábel füstje. Válogatott versek (Budapest, 1957); Az aranyszarvas (műfordítások, 1964); Jelentés a völgyből ( 1965); Fecskék, őzek, farkasok (állattörténetek, 1965);  Fegyvertelen vadász,  A kor falára  (1967). Posztumusz verseskötete: Akarsz-e fényt? (1969). A költő emlékét Parajdon az Áprily Lajos Közművelődési Egyesület ápolja, 1991-ben avatták fel az Áprily Lajos-emlékházat, a parajdi általános iskola a költő nevét vette fel. (Brassóban született, 1887. november 14-én).

 

AUG
05

130 éve

1892. augusztus 05. Gyergyócsomafalván született Csíky János orvos, szakíró.Kolozsváron szerzett orvosiu diplomát 1922-ben.  1924-től a gyergyószentmiklósi városi kórház belgyógyász orvosa, 1941-től igazgatója, 1957-ben megszervezte és 1977-ig vezette a gyergyószentmiklósi kórházotthont. Főbb munkái: A falu egészségvédelme, Az anya egészsége és a gyermekáldás, Adatok a gyergyói nép táplálkozásához. Számos újságcikk szerzője; több, mint 500 ismeretterjesztő, népnevelő előadást tartott. (Gyergyószentmiklóson halt meg 1979. szeptember 7-én).

 

AUG
02

150 éve

1872. augusztus 02.  Székelyudvarhelyen született Endes Miklós történész. Kolozsváron jogot vélgzett. 1892-ben Nagyszebenben  a királyi törvényszék joggyakornoka, 1894-től Brassóban aljegyző. 1904-től a csíkszentmártoni járásbíróság vezetője. 1905-től Kolozsváron élt, járásbíró volt. 1921-től Budapesten élt, kúriai, később közigazgatási bíró volt. Főbb művei: Erdély három nemzete és négy vallása autonómiájának története. (Bp., 1935),   a hosszas levéltári kutatómunka eredményeként megírt Csík-, Gyergyó- és Kászon-székek földjének és népének története 1918-ig (Bp., 1938, Bp., 1994) fontos forrásmunka a székelyek ezen csoportjait kutató történészek számára. (Budapesten halt meg 1945. szeptember 26-án).

 
NYITVATARTÁS

JÚNIUS 20 - SZEPTEMBER 5.

HÉTFŐ:

11.00 - 18.00

KEDD, SZERDA, CSÜTÖRTÖK: 

8.00 - 15.30

PÉNTEK: 

8.00 - 14.00

SZOMBAT - VASÁRNAP:

ZÁRVA

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

JúL
25

85 éve

1937. július 25. Gyergyóalfaluban született Sövér Elek festőművész.

Tovább ►

JúL
14

265 éve

1757.  július 14. Kolozsváron meghalt  Boross József jezsuita, egyházi író. 

Tovább ►

JúL
05

45 éve

1977. július 05. Budapesten meghalt Mihály László költő, regényíró, újságíró.

Tovább ►

JúL
05

115 éve

1907. július 05. Csíkszeredában született Nagy István  karmester, hegedűművész, zenetanár.

Tovább ►

<< < 2022 JÚLIUS > >>
H K SZ CS P SZ V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost