Keres
2022. október  01., szombat, Malvin
Magyar
 
   2022 December   
   2022 November   
   2022 Október   
   2022 Szeptember   
   2022 Augusztus   
   2022 Július   
   2022 Június   
   2022 Május   
   2022 Április   
   2022 Március   
   2022 Február   
   2022 Január   
SZEPT
29

205 éve

1817. szeptember 29. Gyergyóalfaluban született Mikó Mihály, jogász, Csíkszék országgyűlési képviselője, főispán. 1839-ben Csíkszék jegyzője, 1840-ben Gyergyószék alkirálybírója lett. 1841-ben a kolozsvári országgyűlésbe követnek választották. Jelentős szerepe volt Erdély rendi ellenzéki mozgalmában. Az 1846/47. évi országgyűlésben Csíkszék követeként a székely sérelmek orvoslásáért emelt szót. Az 1848. április 12-i széki közgyűlés az ő felszólalásának hatására fogadta el az uniót és a magyar forradalom programját. A székelyek követe volt az 1848. július 5-én Pesten megnyílt első népképviseleti országgyűlésbe. Ő vezette 1848 októberében az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlésbe a csíki küldöttséget. A szabadságharc leverése után 1852-ben bebörtönözték, ahonnan 1856-ban szabadult, csak 1861-től lépett ismét közéleti pályára. 1865-ben ismét Csíkszék követévé választották a kolozsvári országgyűlésbe. 1877-ben Csíkmegye főispánjává nevezték ki. Egyike volt a reformkor, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc legjelentősebb politikusainak, végig hűséges maradt 1848 eszméihez. (Csíksomlyón halt meg 1881. február 20-án).   

SZEPT
23

125 éve

1897. szeptember 23. Csíkzsögödön született Kozán Imre agrármérnök, mezőgazdasági szakíró. Volt járási és vármegyei gazdasági felügyelő, EMGE- kirendeltségi vezető, gazdasági iskolai tanár, nyugdíjaztatása  után (1968) a Hargita megyei Agronómusház igazgatója. Első írását 1921-ben a Csíki Lapok közölte,  majd számos lapban jelentek meg cikkei. Fekete ugar című önéletírása 1978-ban jelent meg. (Csíkszeredában halt meg, 1984. november 20-án). 

 

SZEPT
21

205 éve

1817. szeptember 21. Csíkszentgyörgyön született Gál Sándor honvédezredes, az 1848-49 es szabadságharc hőse. 1849. februártól Bem tábornok  a székelyföldi forradalmi csapatok főparancsnokává nevezte ki, ezredesi ranggal, július. 29-től tábornokká léptették elő. A Makk-Gál féle osztrákellenes összeesküvés egyik kezdeményezője volt. Szorgalmazta a románokkal való megegyezést. A szabadságharc után emigrált.1852-től Kossuth megbízásából új fegyveres felkelést készített elő Magyarországon és Erdélyben. 1860-tól az olaszországi magyar légió tagja volt. (Olaszországban, Nocera-ban halt meg 1866. június 17-én).

SZEPT
21

295 éve

1727. szeptember 21. Madéfalván született Zöld Péter lelkész, történetíró. Bölcseleti és teológiai tanulmányait a kolozsvári jezsuita főiskolán végezte. Csíkszentléleki plébánosként ellenezte a székely határőrség megszervezését. A madéfalvi veszedelem (1764) után bebörtönözték, megszökött és a Moldvába menekült csíki székelyekhez ment, ötévi moldvai lelkészkedés után térhetett haza számos hívével együtt. Delnén, Csíkszentimrén és Rákoson volt plébános. Moldvai tapasztalatairól két beszámolót írt latin nyelven. Az elsőt kiadták magyar nyelven a Magyar Könyvház III. kötetében1783-ban. Munkája   az egyik első leírása a moldvai csángók településeinek és történetének. Csíkrákosi síremléke Ferencz Ernő szobrászművész alkotása. (Csíkrákoson halt meg 1795. június 25-én).

SZEPT
20

125 éve

1897. szeptember 20. Farkaslakán született Tamási Áron elbeszélő, regény- és drámaíró, publicista.

A 20. századi magyar próza egyik legeredetibb elbeszélője, a székelység nagy írója. 1910-től a székelyudvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban tanult, Kolozsváron Kereskedelmi Akadémiát végzett. 1923-1926 között az Amerikai Egyesült Államokban bankhivatalnok. 1925 tavaszán jelent meg első novelláskötete Lélekindulás címmel. 1926-ban Kolozsváron telepedett le, sorra jelentek meg elbeszéléskötetei és regényei. Néhány év alatt nemzedékének egyik legnépszerűbb alkotójává vált. 1926-tól az Erdélyi Helikon irodalmi és kritikai lap köré csoportosuló helikoni íróközösség tagja, rendszeres résztvevője a marosvécsi írótalálkozóknak. Szervezője és elnöke volt a Vásárhelyi Találkozónak (1937). 1944 őszén Budapestre költözött, rövid ideig politikai szerepet is vállalt. 1933-1934-ben jelent meg Ábel című regény-trilógiája, máig legnépszerűbb regénye, a Tamási-életmű egyik csúcsa. Drámaírói pályája is az 1930-as években bontakozott ki. „Székely népi játékát”, az Énekes madár (1932) című színművét a budapesti Nemzeti Színház is műsorára tűzte. Emberi tartásának, humorának, költői bravúrjának is példája a Tündöklő Jeromos (1936). A háború előtt a Jégtörő Mátyás (1935) és a Ragyog egy csillag (1939) című regényei jelentek meg, további két színműve, a Vitéz lélek (1941) és a Csalóka szivárvány (1942). Szülőföldem (1939) című műve az Amerikából a falujába hazautazó író vallomása. Egyik legszebb műve, a Bölcső és bagoly (1953) című önéletrajzi regénye farkaslaki gyermekéveit meséli el. Utolsó, befejezetlen önéletrajzi műve a Vadrózsa ága. Munkásságát többször Baumgarten-díjjal ismerték el, 1940-ben Corvin-koszorúval, 1954-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Szülőfaluja, Farkaslaka irodalmi zarándokhellyé vált, végakarata szerint hamvai itt nyugszanak, síremlékét Szervátius Jenő és Tibor faragta. Szülőházában múzeumot rendeztek be, egykori farkaslaki iskolája és székelyudvarhelyi gimnáziuma az író nevét viseli. (Budapesten halt meg 1966. május 26-án.)   

SZEPT
16

110 éve

1912. szeptember 16. Tarcsafalván született Benczédi Sándor szobrász. A képzőművészeti főiskolát Budapesten végezte (1938-1942).   1942-től Korondon tanár. 1949 és 1953 között a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet tanára. 1970-74 között elkészítette a romániai magyar értelmiségiek portrégalériáját. (Kolozsváron halt meg 1998-ban).

SZEPT
08

45 éve

1977. szeptember 08. Csíkszeredában meghalt Kovács Dénes néprajzi író, muzeológus, festő. Álneve Csíki Dániel. Rajztanárként kezdte pályáját Csíkszeredában 1944-ben, majd 1950-től a Csíki Múzeum igazgatója,  szerkesztője A Csíki Múzeum Közleményeinek, és más múzeumi kiadványoknak. Koncepciós perben letartóztatták, 1963-tól ismét muzeológusként tevékenykedett, majd népművészeti irányítóként a Hargita Megyei Művelődési Bizottságnál. Helytörténeti, művelődéstörténeti, néprajzi munkái önálló kiadványokban is megjelentek Csíkszeredában. Csík néprajzi- népművészeti örökségének feltárásával  és kiadásával foglalkozott. Székely Zoltánnal közösen készült két hely- és művelődéstörténeti jellegű munkája: Adatok a dákok késő vaskori műveltségéhez (Csíkszereda, 1954), A csíkszentkirályi ezüstkincsek (Csíkszereda,1955). A Hargita Kalendárium több népművészeti tanulmányát közölte. Gyimesi csángó írott tojások c. munkáját a Népi Alkotások Háza adta ki. (Csíkszereda, 1969). Tótszentpálon született, 1920. február 26-án).

SZEPT
06

50 éve

1972. szeptember 06. Csíkszeredában meghalt Gál Árpád zeneszerző. Csíkszereda közkedvelt zenésze volt, a Megyei Népi Alkotások Házának alapítója, zenei szakirányítója volt. Csíkszereda közkedvelt zenésze volt, népszerű Közismert alkotásai a  Hajrá fiúk, csíki gyerekek c. hokihimnusz, és a Márton Áron Gimnázium iskolahimnusza. (Székelyudvarhelyen született 1935. augusztus 8-án).

SZEPT
05

345 éve

1677. szeptember 05.  Csíksomlyón meghalt Damokos Kázmér, (Domokos Kázmér) Ferenc-rendi szerzetes, csíksomlyói házfőnök, a gyulafehérvári egyházmegye püspöke, Erdély apostoli helynöke. 1657-től az erdélyi ferences custodia őre, 1668-ban szentelték  püspökké. Az 1661-es tatárbetörés után újjáépítette a tatárok által lerombolt csíksomlyói templomot és kolostort. (Szovátán született 1606. szeptember 29-én).

SZEPT
04

120 éve

1902. szeptember 04.  Csíkszeredában meghalt Molnár József  orvos, szakíró. 1846-ban a budapesti egyetemen nyert orvosdoktori oklevelet. Miller családi nevét 1870-ben változtatta Molnárra. Az 1850-es évek elején került fiatal orvosként Csíkszeredába, több mint negyven évig volt Csíkszék, majd Csík vármegye főorvosa, a közügyek iránt érdeklődő, a vármegyei közéletben tevékeny részt vállaló személyiség volt.   A csíkszeredai közkórház első orvosa volt. Vármegyei főorvosként úttörő munkát végzett a közegészségügy területén, pontosan vezette a vármegye közegészségügyi statisztikáit. Cikkei orvosi szaklapokban jelentek meg, az  Államorvos című lapban Észrevételek az államorvosi közegek országi szervezéséről az országos közegészségi tanács  által szerkesztett törvényjavaslatra (1870), a Gyógyászatban: A roncsoló toroklob járványa Csíkszékben ( 1871),  A csíkszéki roncsoló toroklob (1873). (Szaniszlón született 1820-ban). 

 
NYITVATARTÁS

HÉTFŐ - PÉNTEK

8.00 - 18.00

SZOMBAT - VASÁRNAP:

ZÁRVA

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

OKT
24

110 éve

1912. október 24. Nagytusnádon meghalt Imets Fülöp Jákó író, tanár, kanonok. 

Tovább ►

OKT
15

170 éve

1852. október 15. Kolozsváron meghalt Kováts Miklós erdélyi római katolikus püspök.

Tovább ►

OKT
03

115 éve

1907. október 03. Székelyszentléleken született P. Benedek Fidél ferences szerzetes, történész. 

Tovább ►

<< < 2022 OKTÓBER > >>
H K SZ CS P SZ V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost