|
20 éve
2003. november 26. meghalt Miklós József nyelvtanár, tolmács. Csíkszereda ismert személyisége, a Márton Áron Gimnázium és a Sapientia EMTE tanára volt. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a középiskolát Székelyudvarhelyen. 1962-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett francia-román szakos tanári oklevelet. 1982-től Csíkszeredában kapott középiskolai francia tanári állást, 1965-1969 között tanfelügyelő, 1969-től 2001-ig tanított. Közel tizenöt nyelvet ismert (tolmács és fordítói szinten), magas színvonalú nyelvtudását állandóan tökéletesítette. Sokoldalú általános műveltsége révén, tevékenységével szolgálta a helyi közösséget. Nyelvtudásának köszönhetően számos európai országba tehetett utazást hivatalos megyei küldöttségek, sportcsapatok tolmácsaként, idegenvezetőként, a Hargita és az Előre közölte úti beszámolóit. A Hargita Népe hasábjain 2001-ben megjelent Európai nyelvek című sorozatát könyvben is kiadták (Csíkszereda, 2002). 1992-től társ- és főszerkesztője volt a Márton Áron Főgimnázium évkönyvének, helytörténeti munkák megírásában is részt vállalt, többek között Az emberkatedrális (1996) és a Fehér lovon a székely legendákba (1996) című, Márton Áron életéről szóló munkák társszerkesztője volt. Autóbalesetben vesztette életét. Több évtizedes helyismereti gyűjtőmunkájának eredményét, az általa szerkesztett Csíki Lexikont halála után tették közzé örökösei (Csíkszereda, 2004), Nyelves világ címmel európai úti jegyzeteit is kiadták (Csíkszereda, 2005). (Farkaslakán született 1940. december 7-én).
|
|
130 éve
1893. november 20. Nagytusnádon született Ábrahám Ambrus biológus, az állatbonctan és élettan nemzetközileg elismert kutatója, ideghisztológus, Kossuth-díjas akadémikus. 1913-ban érettségizett Csíkszeredában, majd belépett a jászói premontrei rendbe. Természetrajz-földrajz-szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten, 1922-ben doktorált. 1934-től a szegedi tanárképző főiskola állattani tanszékének tanárává nevezték ki, 1939-től igazgatójává. 1940-től a szegedi tudományegyetem Állattan és Összehasonlító Anatómia Tanszékének vezetője 1967-ig, az Állattani és Biológiai Intézet ny. igazgatója 1967-től. A Magyar Biológiai Társaság elnöke1952-től. Említésre méltó több mint ezeroldalas összehasonlító állatszervezettani tankönyve (1964), valamint angol nyelven megjelent monográfiája, a gerincesek szívének és véredényrendszerének mikroszkopikus vizsgálatáról (1969). Életéről, munkásságáról könyve jelent meg Életem a főiskoláért címmel (Szeged, 1993). (Szegeden halt meg, 1989. január 10-én.)
|
|
110 éve
1913. november 4. Csíkszeredában született Venczel József társadalomkutató, egyetemi tanár, közíró. Várdotfalvi álnéven is írt. Az erdélyi magyar társadalomtudomány egyik elméleti és gyakorlati megalapozója. Az erdélyi földkérdéssel, demográfiával, a szociológia módszertanával foglalkozott. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd jogot tanult Kolozsváron. 1935-től az Erdélyi Iskola c. folyóirat szerkesztője, a Hitel c. társadalomtudományi szemle alapító szerkesztője. Az Erdélyi Tudományos Intézet tanára és igazgatója (1941—46). Részt vett a Bolyai Tudományegyetem megszervezésében, az egyetem jogi és közgazdasági karán tanított (1946-48). 1949-ben állását elvesztette, 1950-ben letartóztatták, 12 év börtönbüntetésre ítélték, szabadlábra helyezése után társadadalom- és falukutatóként dolgozott haláláig. A házsongárdi temetőben nyugszik, temetésén Márton Áron püspök mondott gyászbeszédet. Életében egyetlen saját könyve jelenhetett meg, Az erdélyi román földbirtokreform (Kolozsvár, 1942). Halála után Imreh István válogatásában jelent meg Az önismeret útján című tanulmánykötet (Bukarest, 1980), amely tartalmazza Csíkszék természeti történelmi és társadalmi leírása című tanulmányát is. Csíkszeredában utca és a Venczel József Szakközépiskola viseli a nevét, emléktáblát helyeztek el a Venczel család egykori házának helyén épült tömbház falán és a Márton Áron Gimnáziumban. (Kolozsváron halt meg, 1972. március 16-án).
|
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ: 10.00 - 18.00
KEDD, SZERDA, CSÜTÖRTÖK: 8.00 - 16.00
PÉNTEK: 8.00 -14.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
160 éve
1864. szeptember 24. Bakócán született gr. Majláth Gusztáv Károly, Erdély püspöke. Tovább ►
|
|
|
125 éve
1899. szeptember 15. Csíkpálfalván született Bándy Mária tanítónő, koreográfus. Tovább ►
|
|
|
80 éve
1944. szeptember 14. Korondon meghalt Gáll Lajos élsportoló atléta, maratoni távfutó, Romániát képviselte a berlini olimpián 1936-ban. Tovább ►
|
|
|
70 éve
1954. szeptember 14. Máramarosszigeten halt meg Boga Alajos egyházi író, pápai prelátus, püspöki helynök, vértanú pap. Tovább ►
|
|
|
110 éve
1919. szeptember 12. Budapesten meghalt Mikó Bálint, közéleti személyiség, Csíkszereda országgyűlési képviselője, Csíkvármegye főispánja. Tovább ►
|
|
|
45 éve
1979. szeptember 7. Gyergyószentmiklóson meghalt Dr. Csíky János orvos, orvosi szakíró. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
|
Fotóalbum
