|
45 éve
1979. május 26. Csíkszentimrén meghalt Benedek Fidél, P. ferenc-rendi szerzetes, történész, az erdélyi ferencesek történetének kutatója.
Középiskoláit Székelyudvarhelyen végezte, 1923-ban Mikházán lépett be a ferencrendbe. Gyulafehérváron szentelték pappá 1930-ban. Működésének állomáshelyei: Brassó, Csíksomlyó, Kolozsvár és Dés. Az erdélyi ferences múlt kutatója, számos történeti-, egyháztörténeti tanulmány szerzője, több tanulmánykötetét is kiadták 1948-ig, kéziratos hagyatéka is gazdag, több mint száz munkája maradt kéziratban. Megírta többek között a csíksomlyói ferencesek és a kolostor történetét is, valamint Kájoni János életével és munkásságával foglalkozó hosszabb tanulmánya is jelentős. Csíksomlyó címmel (Kolozsvár, 2000) Sas Péter művelődéstörténész rendezte sajtó alá és adta ki csíksomlyói vonatkozású, kéziratban fennmaradt tanulmányait. Az erdélyi ferences rendtartomány című munkája is Kolozsváron jelent meg, (1-2. Kötet). Ferences kolostorok címmel 2005-ben Csíkszeredában jelent meg tanulmánykötete. (Székelyszentléleken született, 1907. október 3-án).
|
|
175 éve
1849. május 16. Csíksomlyón született Tivai Nagy Imre gazdasági szakember, közíró, szerkesztő.
A csíkszeredai Mezőgazdasági Felső Népiskola tanára volt (1873–1904). Az első csíkszeredai napilap, a Székelyföld (1881) alapító szerkesztője, a Gazdasági Értesítő és a Csíki Gazda szerkesztője, a Csíki Lapok munkatársa volt. Sokoldalú érdeklődését tükrözik cikkei, tanulmányai, kötetei. A Magyar Nyelvőr című folyóirat évfolyamaiban nyelvjárástani közleményei is megjelentek. Közgazdasági tárgyú munkái értékesek gazdaságtörténeti szempontból. Jelentősebb kötetei: Csík vármegye közgazdasági állapotai és a székely kivándorlás (1-2. kötet, 1891, 1911), Csíkmegye közgazdasági leírása (Budapest, 1902), A székely kivándorlásról (1893). Tevékenyen részt vett a csíkszeredai közművelődési életben. Cirkálások (Csíkszereda, 1925) és Csíki Pantheon (Csíkszereda, 1943) című emlékiratai 1996-ban egy kötetben jelentek meg újra – Emlékezés régi csíkiakról címen –, a korabeli Csíkszereda hangulatát tükrözik, és a helytörténet számára is hasznos adatokat tartalmaznak. Tivai Nagy Imre a közösséget szolgáló, alkotó ember volt, életműve sajátosan kötődik Csíkszék és a város történetéhez. (Csíksomlyón halt meg, 1931. június 27-én).
|
|
60 éve
1964. május 13. Székelyudvarhelyen meghalt Tompa László költő, műfordító, lapszerkesztő.
A középiskola alsó osztályait Székelykeresztúron, a felsőbb osztályokat a nagyszebeni Állami Gimnáziumban végezte. 1902-ben érettségizett, 1907-ben nyert jog -és államtudományi diplomát. 1907-től Székelyudvarhelyen élt. 1919-januárjában átvette az egy évvel azelőtt indult Székely közélet című lap szerkesztését, amelynek élén állt egészen a lap megszűnéséig, 1944. szeptemberéig. 1921-ben elnyerte a Zord Idő pályázatának első díját, ugyanebben az évben jelent meg első verseskötete Kolozsváron, Erdély hegyei közt címmel. Második kötete, az Éjszakai szél (1923) Székelyudvarhelyen jelent meg. 1924-től rendszeresen közölt a Kuncz és Áprily szerkesztette Ellenzékben. A második világháború előtt kötetei Kolozsváron, utána Bukerestben jelentek meg. Költészetének alapvetően kifejező élményeit szólaltatják meg a Magányos fenyő, a Kisvárosi sáros utcákon című versei, a Lófürösztés a sors keserű dacos megidézését a megtartó helytállás bizakodásával oldja fel. 1929-ben Kemény János-nagydíjat kapott, 1941-ben Baumgarten- díjat, 1955-ben Állami Díjjal tüntették ki. Hagyatékát a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum részlegeként működő Tompa László Emlékház őrzi. (Betfalván született, 1883. december 14-én).
|
|
75 éve
1949. május 1-én Székelyudvarhelyen meghalt Dobos Ferenc történész, költő, tanár.
A kolozsvári egyetemen szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet. A csíksomlyói főgimnázium világi tanára volt 1905-1908 között, földrajzot és történelmet tanított, innen 1908-ban Székelyudvarhelyre helyezték. A székelyudvarhelyi katolikus főgimnázium tanáraként, ünnepségek szónokaként nagy tekintélynek örvendett a városban, a gimnázium tanári könyvtárának őre is volt. Történelmi tárgyú cikkeit, verseit főleg helyi lapok közölték. Történészként a székelyek eredete és a székely székek kérdései foglalkoztatták. A székelyek hun eredete című tanulmánya a Székelyföld írásban és képben című gyűjteményes kötetben jelent meg 1941-ben. Könyvet írt Az Adria uralmának kérdése a XVI. században címmel (Kolozsvár, 1905). Őszi levélhullás című verseskötete (Kolozsvár, 1941) öregkori lírai verseit tartalmazza. (1881. július 31-én, Alsójárán született)
|
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ-PÉNTEK: 8.00 - 18.00
SZOMBAT-VASÁRNAP: ZÁRVA
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
2
|
3
|
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
1
|
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
40 éve
1984. november 20. Csíkszeredában halt meg Kozán Imre agrármérnök, mezőgazdasági szakíró. Tovább ►
|
|
|
155 éve
1869. november 18. Kászonimpéren született Balázs András. dr., kanonok, pápai prelátus, a teológia doktora, jogtörténész.
Tovább ►
|
|
|
320 éve
1704. november 10. Nagyszebenben meghalt Apor István, gróf, főkirálybíró, erdélyi kincstartó, nagybirtokos főúr. Tovább ►
|
|
|
115 éve
1909. november 7. Gyergyószentmiklóson született Balás Gábor, dr. Újságíró, író, műfordító, ügyvéd. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
2
|
3
|
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
1
|
|
Fotóalbum
