|
125 éve
1899. július 27. Gyergyószentmiklóson született Karácsony János festőművész, tanár.
Szamosújváron végezte a gimnáziumot, frontszolgálat után gyári munkásként dolgozott. 1931-ben beiratkozott a nagybányai festőiskolába. 1945-1959 között Gyergyószentmiklós Elméleti Líceumának rajztanára. 1941-ben belépett a Barabás Miklós Céhbe. Festési technikája nagy változatos, tempera-, olaj-, és akvarell képekben ábrázolta a szülőföld tájait. Kiállított Gyergyószentmiklóson, Budapesten, Nagybányán, Szatmáron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában. Munkásságáról nem jelent meg monografikus feldolgozás. Hagyatéka a gyergyószentmiklósi Karácsony János Galériába került. A gyergyószentmiklósi múzeumban található Karácsony János képek a festő emlékét őrzik, a szülőföldhöz kapcsolódó kötöttséget tárják fel.Gyergyószentmiklós tanácsa 1996-ban post mortem díszpolgári címmel tüntette ki. (Gyergyószentmiklóson halt meg, 1974. május 31-én).
|
|
10 éve
2014. július 20. Csíkszeredában meghalt Papp Kincses Emese, irodalomtörténész, publicista, egyetemi oktató, politikus, az erdélyi magyar közélet jeles személyisége.
Marosvásárhelyen született Kincses Előd ügyvéd és Kincses Elemér író, drámaíró, rendező testvére. Marosvásárhelyen született, de életének jelentős része Csíkszeredához kötődik. Szülővárosában, a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát magyar-német szakon 1965-ben. A két világháború közötti erdélyi magyar történelmi regényekről írt értekezésével szerezte meg 1979-ben az irodalomtudományok doktora címet. Oktatói pályája során Tanított Kisbaconban, Gyergyóalfaluban, Csíkszeredában. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem indulása után az egyetem csíkszeredai karán tanított magyar művelődés- és tudománytörténetet. 2004-től a Magyar Tudományos Akadémia határon túli köztestületének volt a tagja. Az 1989-es eseményekkel a politikai életbe is belépett, az RMDSZ alapító tagja és a Hargita megyei szervezet titkára lett. 1991 és 1994 között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöki tisztségét is betöltötte, 2012-ig Hargita megyei önkormányzati képviselőként is dolgozott.
Papp Kincses Emese az erdélyi magyar közélet aktív tagjaként rendszeresen közölt publicisztikai írásokat az erdélyi magyar sajtóban. Átdolgozta és színpadra alkalmazta Páskándi Géza A költő visszatér című rockoperáját, amelyet Csíkszeredában 1996. március 15-én Ne késsetek, harangok címmel mutattak be. Később a Role zenekarral együttműködve Árpádházi Szent Erzsébetről, Székely golgota címen a Madéfalvi veszedelemről, majd Szent László királyról írt és rendezett oratóriumot illetve rockoperát Csíkszeredában.
1999-ben megjelent Virrassz velem című vallomásos számvetéskötetben idézte fel közéleti szerepvállalását. 2006-ban Ha meglebben a függöny címen regényt, 2008-ban Gonosz novellák címen elbeszéléskötetet jelentetett meg. Siklódi Ferenccel közösen írt Fekete tükör című „látványregényét” 2014-ben Csíkszeredában adták ki.
Az erdélyi magyar közéletben és a magyar kultúra ápolásában betöltött szerepéért több díjban, elismerésben részesült. (Marosvásárhelyen született, 1943. május 5-én).
|
|
55 éve
1969. július 9. Budapesten elhunyt Hankó János grafikus.
A csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett. A jogi doktorátus megszerzése után a Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank vezető tisztviselője volt. Tollrajzai a 20-as évektől jelentek meg főleg a Pásztortűz és a Hírnök c. folyóiratokban. Legértékesebb rajzai kolozsvári műemlékeket ábrázolnak, 1926-ban albumban jelentette meg tíz tusrajzát A régi Kolozsvár címmel, ugyancsak tíz tusrajza illusztrálja a Kolozsvári Róm. Kat. Főgimnázium 1930-ban kiadott emlékalbumát.Kiadásában jelent meg: 110 év. A kolozsvári Casino évkönyve. (Kv., 1943). Készültek rajzai a Székelyföldön,Csíkban (a csíkkarcfalvi templomról és a Hankó- kúriáról), a Maros mentén és Kalotaszegen is. Tájképeket festett, ritkábban portrékat is rajzolt. (Csíkszentdomokoson született 1897. április 26-án).
|
|
80 éve
1944. július 7. Kolozsváron született Macalik Ernő, Magyar Örökség-díjjal kitüntetett biológus, fitoterapeuta, gyógynövényszakértő, természettudományi szakíró.
A „székelyföldi füvesemberként” vált ismertté Erdély-szerte, gyógyteái, fűszerkeverékei, gyógynövény tinktúrái valamint számos gyógynövényismereti előadása révén. Munkásságáért 2000-ben Ezüstgyopár díjban, 2013-ban Magyar Örökség díjban részesült.
Szülővárosában 1962-ben elvégezte az Ady-Şincai Líceumot, 1967-ben a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen szerzett biológia szakos tanári diplomát. Életének nagy részét Csíkkarcfalván töltötte, az egyetem elvégzése után itt telepedett le, a Csíkkarcfalvi 1. Számú Általános Iskola tanára volt. Első írását az Igazság közölte 1967-ben. Szakmai írásai, fotói a Művelődés, A Hét, Falvak Dolgozó Népe (itt Csodálatos élővilág című sorozata), Informaţia Harghitei az 1985-ös Hargita Kalendárium, valamint a Romániai Magyar Szó hasábjain jelentek meg. 1990 után nyugdíjazásáig a gyulafehérvári Római Katolikus Teológia középfokú kántorképző intézetében is tanított biológiát. Csíkkarcfalván a helyi iskola biológiatanáraként arra törekedett, hogy megszerettesse a biológiát a diákokkal, de ezen felül gyógynövények termesztésével, gyűjtésével, illetve feldolgozásával foglalkozott. Fontos volt számára, hogy a gyógynövények és fűszernövények ismeretét és szeretetét is elültesse a helyibeliek szívében, tudatában. Macalik Ernő hatalmas gyógynövényismeretével gyógyteáival, tinktúráival bárkinek szívesen segített. Számos településről, még külföldről is gyakran felkeresték az emberek a „füvesembert”.
Életének 79. évében hunyt el 2023. március 25-én Kolozsváron, Csíkkarcfalván helyezték nyugalomra.
|
|
95 éve
1929. július 6. Csíkdelnén született Bálint Lajos római katolikus érsek, a Gyulafehérvári Főegyházmegye főpásztora.
1957-ben szentelte pappá Márton Áron püspök, plébánosként Sepsiszentgyörgyön, Futásfalván, Csíkszentdomokoson és Székelyudvarhelyen teljesített szolgálatot. 1981-ben kinevezték a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspökének, Jakab Antal püspök szentelte segédpüspökké 1981 szeptember 29-én. 1990-ben vette át a gyulafehérvári egyházmegye vezetését, II. János Pál pápa érseki rangra emelte az egyházmegyét, és őt nevezte ki Gyulafehérvár első megyés érsekének. 1993 végéig vállalhatta ezt a szolgálatot, amikor súlyos szívműtétjét követően, megromlott egészségi állapota miatt lemondásra kényszerült. Utolsó útjára óhaja szerint mindössze egy pap és két ministráns kísérte. A csíksomlyói szentmise és gyászszertartás után szülőfalujában, Csíkdelnén helyezték örök nyugalomra. (Székelyudvarhelyen halt meg 2010. április 4-én).
|
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ-PÉNTEK: 8.00 - 18.00
SZOMBAT-VASÁRNAP: ZÁRVA
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
1
|
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal – Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei Művészeti Népiskola
|
40 éve
1984. november 20. Csíkszeredában halt meg Kozán Imre agrármérnök, mezőgazdasági szakíró. Tovább ►
|
|
155 éve
1869. november 18. Kászonimpéren született Balázs András. dr., kanonok, pápai prelátus, a teológia doktora, jogtörténész.
Tovább ►
|
|
320 éve
1704. november 10. Nagyszebenben meghalt Apor István, gróf, főkirálybíró, erdélyi kincstartó, nagybirtokos főúr. Tovább ►
|
|
115 éve
1909. november 7. Gyergyószentmiklóson született Balás Gábor, dr. Újságíró, író, műfordító, ügyvéd. Tovább ►
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
1
|
|