160 éve

1864. szeptember 24. Bakócán született gr. Majláth Gusztáv Károly, Erdély püspöke.

A strassburgi egyetem joghallgatója volt. Teológiai tanulmányait a bécsi Pázmáneumban  végezte, 1887. október 6-án szentelték  pappá. 1897-ben nevezték ki segédpüspökké, utodlási joggal. 1897.  június 28 - 1938. május 28. között   Erdély püspöke volt. Sokat tett iskolák, kulturális intézmények alapítása és fejlesztése érdekében. Ő építtette a gyimesközéploki népiskolát és jelentős mértékben hozzájárult a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium új épületének létrehozásához. A tanuló ifjúsághoz való ragaszkodása folytán a fiatalság püspökének nevezték. A bécsi és a budapesti egyetem hittudományi  kara  díszdoktorrá nevezte ki. 1911-.ben felszentelte a csíkszeredai Római   Katolikus Főgimnáziumot. 1913-ban egyházmegyéjében zsinatot tartott, 153 résztvevővel. 1924. július 6-án a gyulafehérvári Székesegyházban Márton Áront pappá szentelte. 1925-ben a kisebbségi egyezmény állandó megsértése miatt a protestáns egyház képviselőivel panasszal fordult a Nemzetek Szövetségéhez. A magyar nyelvű liturgia szorgalmazója volt. Kiadatta a papság számára az Erdélyi preorátort, a híveknek az Erdélyi imádságos könyvet. Vagyonát az erdélyi magyar katolikus nevelésre áldozta. Nevét Csíkszeredában főtér, Gyimesközéplokon az általános  iskola viseli. (Budapesten halt meg, 1940. március 18-án.)

125 éve

1899. szeptember 15. Csíkpálfalván született Bándy Mária tanítónő, koreográfus. A tanítóképzőt Csíksomlyón és Szatmáron végezte. Jelentősebb munkája a Székely táncok,  Vámszer Géza rajzaival, Sarkadi Elek kottáival (Kolozsvár, 1937), a két világháború között megjelent egyedüli romániai magyar táncgyűjtemény. 20 néptánc szöveges leírását tartalmazza dallamokkal, ábrákkal, fényképekkel. (Csíkpálfalván halt meg, 1949. szeptember 4-én).

80 éve

1944. szeptember 14. Korondon meghalt Gáll Lajos  élsportoló atléta, maratoni távfutó, Romániát képviselte a berlini olimpián 1936-ban. 22 éves korában került Brassóba, ahol szabó mesterséget tanult, és itt került kapcsolatba az atlétikával. Atléta-pályafutásának kiemelkedő eredményei: 1932-ben a harmadik lett az atlétikai Balkán-bajnokságon Athénban, a román küldöttség egyetlen aranyérmét nyerte a maratonfutásban. 1933-ban Athénban ismét aranyérmes volt a Balkán-bajnokságon, majd megnyerte az országos bajnokságot,  1935-ben Isztambulban harmadszor lett Balkán-bajnok a maratoni távon, a legrangosabb európai maratoni versenyen, Kassán pedig harmadik lett. 1936-ban, élete legrangosabb versenyén, a  23. helyen ért célba. 1937-ben a bukaresti Balkán-bajnokságon harmadik volt, Kassán pedig második (1939-ben Athénban, a Balkán bajnokságon harmadik lett.A bécsi döntés után Sepsiszentgyörgyre költözött, és a Kolozsvári AC-nek versenyzett. A KAC színeiben 1940 és 44 között kétszer lett harmadik a rangos Kassai Maratonon. Tartalékosként behívták katonának, de 1944-ben a visszavonuláskor megszökött. Pár napra rá a szovjet hadsereg katonái kivégezték Korond közelében, három más katonával együtt. Az akkori sportvezetők innen hozatták Sepsiszentgyörgyre, ahol a közös temetőben hantolták el. Gáll Lajosról Sepsiszentgyörgyön futókört, szülőfalujában, Dánfalván pedig tornatermet neveztek el. (Csíkdánfalván született 1900. május 9-én). 

70 éve

1954. szeptember 14. Máramarosszigeten halt meg Boga Alajos egyházi író, pápai prelátus, püspöki helynök, vértanú pap. Tanított  Csíkszeredában  és Kézdivásárhelyen.  1939-ben pápai prelátussá nevezték ki, 1945-től Márton Áron püspök általános helynöke volt. 1950-ben letartóztatták, a máramarosszigeti börtönben hunyt el. Iskolatörténeti munkája: A  katolikus iskolázás múltja   Erdélyben  (Kolozsvár, 1940). A csíkkozmási áltatlános iskola felvette a nevét 2000-ben. (Csíkkozmáson született, 1886. február 18-án).

110 éve

1919. szeptember 12. Budapesten meghalt Mikó Bálint, közéleti személyiség, Csíkszereda országgyűlési képviselője, Csíkvármegye főispánja. Iskoláit Csíksomlyón kezdte, jogot végzett Marosvásárhelyen. 1876-ban Csíkszereda országgyűlési képviselőjévé választották. 1882-1905 között Csíkvármegye főispánja volt. 1883-tól harminchat éven át a csíksomlyói gimnázium világi gondnoka volt. Az új, csíkszeredai gimnázium épületének felépítésére alakult bizottság elnöke volt.  (Csíkzsögöd, 1840. június 5.)

45 éve

1979. szeptember 7. Gyergyószentmiklóson meghalt Dr. Csíky János orvos, orvosi szakíró. 1924-től a gyergyószentmiklósi városi kórház belgyógyász orvosa, 1941-től igazgatója, 1957-től a szegényházból kórházotthonná lett intézet igazgató-főorvosa 1977-ig. Mint orvos a két világháború között a népegészségügy, a fertőző betegségek, a nemi nevelés, az anyavédelem kérdéseiről írt.  Fontosabb megjelent munkái: A falu egészségvédelme (Marosvásárhely, 1936), Az anya egészsége és a gyermekáldás (Marosvásárhely, 1939),  Adatok a gyergyói nép táplálkozásához (Kolozsvár, 1939). Érdemei vannak a Gyilkos-tó balneo-klimatikai ismertetése terén. Számos újságcikk szerzője; több mint 500 ismeretterjesztő, népnevelő előadást tartott. A gyergyói kórház történetéről és Fejér Dávid orvos munkásságáról írt tanulmányai az Orvosi Szemle hasábjain. jelentek meg. (Gyergyócsomafalván született, 1892. augusztus 5-én).