„ Édes hazámnak akartam szolgálni…” (Kájoni János:  Cantionale Catholicum)

KÁJONI JÁNOS

(Jegenye, 1629 v. 1630 - Gyergyószárhegy, 1687. április 25.)

Kájoni János XVII. századi tudós ferencrendi szerzetes, zeneszerző és dallamgyűjtő, orgonista és orgonakészítő, nyomdaalapító és nyomdász, építész, történetíró, botanikus. Sokoldalú tudományos, irodalmi, zenei és építő munkájával jelképes személyiséggé vált. „Erdély Pázmányának” is nevezték, munkásságának, humanista egyéniségének igazi értékelésére azonban csak több mint két évszázad elteltével került sor. Méltán tartják a Székelyföld első és legnagyobb polihisztorának.

Életrajzírói különbözőképpen vélekednek születési helyéről, valószínüleg a Kolozs megyei Jegenyén született 1629 végén, vagy 1630 elején. Román családból származott, maga is többször használja a „valachus” jelzőt neve mellett, például a Hortulus Devotionis c. munkája címlapján: „Per me…Joannem Kaioni…Valachum". A román nyelvű szakirodalomban a Ioan Căianu, vagy a Ioan Caioni névváltozat is ismert, ő maga legtöbbször a latin Joannes Kajoni formában használta nevét.

1648-ban belépett a csíksomlyói ferences szerzetesek közé, 1655-ben szentelték pappá Nagyszombatban. Munkássága szorosan kapcsolódik Csíksomlyóhoz, 1652-1657 között itt tevékenykedett orgonistaként, hangszerkészítőként. Ő vezette a mikházi és a szárhegyi kolostorok építését, orgonát készített Csíksomlyón, Mikházán, Szárhegyen és Székelyudvarhelyen. Csíksomlyón 1675-ben megalapította a Székelyföld első nyomdáját, ahol elsőnek 1676-ban Cantionale Catholicum címmel kiadta katolikus énekeskönyvét, amely több kiadást is megért. A Kájoni-sajtón két évszázadon át tankönyveket ima- és énekeskönyveket nyomtattak, itt készültek 1849-ben a Hadi Lap című forradalmi lap számai.

1669-1675 között Kájoni a szárhergyi kolostor házfőnöke, 1675-1678 között az erdélyi ferences kusztódia őre volt, 1677-től püspöki helynökként tevékenykedett. Gazdag, sokoldalú munkásságát 1687. április 25-én Gyergyószárhegyen bekövetkezett halála szakította félbe. Kájoni János egyéniségét munkásságának egyik kutatója, Domokos Pál Péter így jellemezte:

“Rendkívül éles szemével meglátta a legsürgősebb tennivalókat. Akaratát szédületesen magas intelligenciával párosult sokirányú szaktudással minden nehézség dacára érvényesítette”. (Domokos Pál Péter: A csíki énekeskönyvek. Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára, Sepsiszentgyörgy, 1929).

Kájoni szervezte és gyarapította a csíksomlyói kolostor könyvtárát, ma is sok kézjegyével ellátott könyv megtalálható a Csíki Székely Múzeumban őrzött ferences gyűjteményben.

Énekgyűjtő munkásságának eredménye az 1634-1671 között keletkezett, róla elnevezett Kájoni kódex - kéziratban fennmaradt dalgyűjtemény, amely egyházi művek mellett világi énekeket is megörökített (csak részben Kájoni kézírásában).

Codex Caioni címmel hasonmás - és átírt kottás kiadása 1993-ban, a Musicalia Danubiana sorozatban jelent meg, román-magyar közös kiadásban. Ezzel a kiadással a magyar és az erdélyi zenetörténet egyik legfontosabb 17. századi dokumentuma került a ma zenetudósainak, zenekedvelőinek és nem utolsó sorban muzsikusainak kezébe.

A szakirodalom több mint húsz címet tart nyilván kéziratban és nyomtatásban fennmaradt munkáiból. Ismert műveiből négy jelent meg nyomtatásban saját kiadásában. Számos műve jelentős az erdélyi művelődés- és tudománytörténet szempontjából, például herbáriuma, amely másolatban maradt fenn. A ferences kusztódia történetét is megírta latin nyelven. Kézirata, amely fekete bőrkötéséről a Liber niger (1683-1684) címet kapta, a későbbi ferences rendtörténetek fontos forrása, magyar fordítása kritikai kiadásban 1991-ben jelent meg Fekete könyv címmel.

Kájoni János műveinek jegyzéke, valamint a Káioni életével és működésével kapcsolatosan nyomtatásban megjelent művek jegyzéke megtalálható P. Benedek Fidél összeállításában a Csíksomlyó című tanulmánykötetben, amelyet Sas Péter rendezett sajtó alá (Kolozsvár: Szent Bonaventúra, 2000).

 2012-ben virtuális kiállítással emlékeztünk könyvtárunk névadója, Kájoni János halálának 325 éves évfordulójára.

  A kiállítás az alábbi linkre kattintva megtekinthető : 

http://konyvtar.hargitamegye.ro/uploaded/files/Kajoni-virtualis.pdf