Szabó András művészettörténész, nyugalmazott muzeológus Napfaragók. Csík-Szereda képzőművészei című monográfiáját mutatták be április 21-én délután a könyvtárban. A kétkötetes kiadvány többévtizedes gyűjtő-, és kutatómunka eredménye, a csíki képzőművészeti élet kibontakozását követi nyomon, a kezdetektől zsögödi Nagy Imre munkásságának bemutatásáig. Márton Árpád festőművész és a szerző mutatta be a kiadványt számos érdeklődő jelenlétében.
Szabó András művészettörténész-muzeológusként harminckét éven át gondozta a csíkzsögödi Nagy Imre hagyatékot, 1990 és 2003 között igazgatóként vezette a Csíki Székely Múzeumot.
A monográfia első kötetében a csíki rajzoktatás történetébe nyújt betekintést a szerző, az első jelentős csíki képzőművészek – Nagy István, Szopos Sándor, Márton Ferenc és mások – munkásságára vonatkozó számos érdekes adattal kiegészítve. A második kötet középpontjában zsögödi Nagy Imre munkássága áll, a művész 1924-es hazatérésétől kezdődően.
“Monográfia-sorozatom jelentőségét elsősorban helytörténetinek tekintem. A kiadott példányok java köz-és múzeumi könyvtárakban lesz megtalálható. Kiemelten művészettörténészeknek, de az erdélyi magyar, a székelyföldi, a csíki közembernek is szánom, szerezhessenek átfogó tudomást a csíki művészekről.” – írja az első kötet előszavában.
Banner Zoltán művészettörténész, az elős kötet lektora úgy értékeli a kiadványt:
“A Napfaragók első és további kötetei nemcsak Csíkszereda szellemi önképének, hanem az egész erdélyi magyar szellemi, művészettörténeti önismeretnek is kiváló kiegészítőjeként szolgálhatnának.”
‘– Végiglapozva a könyvet igényes és alapos munkát olvashatunk, amely által betekintést nyerhetünk a csíki képzőművészet és képzőművészek életébe egyaránt. Nehéz csupán a könyv gazdagságáról beszélni, olyan kis szellemi szilánkokat szórtak el benne a nagy képzőművészekről, amelyek rendkívülivé és hiánypótlóvá teszik a könyvet’ – mondta Márton Árpád.
’Elsősorban a térség képzőművészeit és munkásságukat szerettem volna bemutatni. Továbbá a Csíkból származó, illetve Csíkban otthonra találó képzőművészek is helyet kaptak a kötetben’ – fogalmazott a szerző.
A kötetet csupán ötven példányban adták ki, viszont hamarosan PDF-formátumban is elérhető lesz, illetve a szerző elsősorban az erdélyi könyvtáraknak és kulturális intézeteknek próbál majd egy-egy példányt eljuttatni.
A bemutatóról a Hargita Népe napilap tudósított:
Valicu Lajos:
A szerző által a könyvtár számára adományozott példányt a Kájoni János Megyei Könyvtár helytörténeti részlegén találják meg az érdeklődők. Köszönet érte!