Az esemény házigazdájaként Kelemen Katalin könyvtáros köszöntötte a jelenlevőket, tolmácsolva Hargita Megye tanácselnöke, Borboly Csaba üzenetét:
Márton Áron püspök nevének hallatára nekünk, székelyföldi magyaroknak a hazaszeretet, az őszinte munka, az istenszeretet jut eszünkbe, és nemcsak az erdélyi magyarok, hanem az anyaországiak is tisztelettel tekintenek a nagy püspökre. Nemcsak azon kor embereit tanítja hitre, becsületre, amelyben élt, hanem a mai fiatalok számára is példaképként szolgál. Márton Áron püspök olyan mintakép, amelyre bátran nézhetünk fel, támaszkodhatunk a hétköznapokban is, éppen ezért fontos, hogy fiataljainknak is megtanítsuk, azon értékeket, amelyeket e nagy előd képviselt, mert a járható utak, a megfelelő állapotban lévő épületek mellett nagyon fontosak a szellemi értékek is. Bízom benne, hogy minél több ifjú gondolkodásában jelenik meg Márton Áron szellemisége, és e mentén építi jövőjét, alapít családot és járul hozzá hazája fejlődéséhez. - hangzott el az elnök üzenetében.
Kelemen Katalin a kiállítást ismertető bevezetőjében elmondta: "Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy Márton Áron püspök szellemi örökségét a maga teljességében, mélységében megragadni és felmutatni meg sem kísérelhetjük. Ennél jóval kevesebb, amire a magunk szerény könyvtári eszközeivel kísérletet teszünk. A ma megnyíló könyvtári kiállítás keretében legfeljebb szemelgethetünk Erdély nagy, gondolkodó püspökének életművéből, megpróbálva felmutatani sokrétű tanításából néhány olyan gondolatot, eszmét, amelyek ma éppen olyan igazak és aktuálisak mint születésük pillantában, amikor Márton Áron püspök papírra vetette, hogy egész népét tanítsa."
A kiállítás szerény anyagi eszközökkel készült a könyvtár saját gyűjteményeiből, munkatársaink által, korabeli erdélyi magyar kiadványokból, dokumentumokból, szövegekből és dokumentumfotókból állt össze.
Márton Áron püspök neveléssel kapcsolatos munkásságát mutatja be, életének főleg arra a közel nyolc esztendejére helyezve a hangsúlyt, amely püspökké szentelését megelőzte, az 1932-1939 közötti időszakra, amikor Kolozsváron, a katolikus egyetemisták fiatal lelkészeként, ifjúságszervezőként útjára indítja és szerkeszti az Erdélyi Iskola című nevelésügyi folyóiratot.
Kortársai közül György Lajos egyetemi tanár nevezte Márton Áront „Erdély nevelő püspökének", másik nagy kortársa, tanítványa és leghűségesebb munkatársa, Venczel József szociológus „népnevelő, irányt-szabó és számon-kérő személyiségnek" nevezte a püspököt. Munkásságának jelentős részét alkotja nevelői tevékenysége, írásai, gondolatai élő örökségként hordoznak érvényes üzenetet.
„Akik őrhelyen állnak, éber figyelésre és megsokszorozott munkára vannak kötelezve." – hirdette Márton Áron.
Fiatal kolozsvári egyetemi lelkszéként, az egyetemi hallgatókkal kapcsolatos munkája révén került kapcsolatba György Lajos nyelvésszel, egyetemi tanárral, fokozatosan mély barátság alakult ki köztük. Mindkettőjüket foglalkoztatták az ifjúság- és társadalomszervezés kérdései és megoldási lehetőségeket kerestek azokra. 1933 őszén közösen alapították és szerkesztették a két világháború közötti erdélyi magyar nevelésügyi sajtó legszínvonalasabb folyóiratát, az Erdélyi Iskola című oktatásügyi és népnevelő folyóiratot. Munkatársaik sorában ott volt Venczel József, a neves társadalomkutató és a különböző szaktudományok jeles művelői. Maga mellé állítva Erdély szellemi elitjét, Márton Áron azzal a céllal adta ki a folyóiratot, hogy az ifjúság neveléséhez segédanyagot nyújtson, az Erdélyi Iskola vezércikkeiben, tanulmányaiban elsősorban azok felé fordult, akik hivatásszerűen élik meg a nevelés feladatait.
Kelemen Katalin a bevezetőben idézte Ozsváth Judit kutató, a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem tanára tanulmányát a Márton Áron és szerkesztőtársai által szerkesztett Erdélyi Iskoláról:
"Ők egészen újat akartak. Egy lapot, amelynek hasábjairól hiányzik a politika, az embert ember ellen uszító hangnem, az üres demagógia. Olyan kiadványt, ami a világ "újrateremtése" érdekében értelmet oktat és lelket, erkölcsöt nevel. Hasonló gondolkozású, a különböző szaktudományokban otthonosan mozgó fiatal barátaik közreműködésével így született meg 1933-ban az Erdélyi Iskola, amely a két világháború között az egyetlen, de – megkockáztatom az állítást – máig a legszínvonalasabb magyar nyelvű oktatásügyi és népnevelő folyóirat Erdélyben."
A kiállítás pannói néhány kiemelt címszó, téma köré csoportosítva mutatják be Márton Áron püspök ma is érvényes tanítását, eszméit. Anyagához elsősorban az Erdélyi Iskola hasábjain megjelent nagy hatású cikeiből szemléztünk, amelyekben meghirdette a "kiszélesített, szélesre tárt ajtajú iskola" programját. Kinagyított szövegrészletek olvashatók ezeken a pannókon, amelyek ma is elgondolkodtatnak, irányt mutathatnak a mai nevelőknek, és a jövő nemzedékeknek is. A korabeli erdélyi magyar sajtóban megjelent írásaiból és róla szóló cikkekből is válogattunk, illetve a kortárs sajtóban megjelent fotókat is bemutatunk, amelyeket könyvtárunk különűjteményeiben őrzött kiadványokból válogattunk (pl. püspökké szentelésekor és utána az 1939-es évben megjelent cikkekből is). - ismeretette Kelemen Katalin a kiállítás anyagát.
Az eseményen közreműködtek a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium IX-XI. osztályos diákjai, Farkas Ibolya tanárnő felkészítésével a diákok szövegrészleteket olvastak fel Erdély nevelő püspökének az oktatásról, népnevelésről, iskoláról, lifjúságról szóló gondoltaiból, írásaiból. Ferenczes István Csíkszentdomokos balladái című versének részlete hangzott el befejezésül.
Az eseményről a sajtóban:
Márton Áron-kiállítás a könyvtárban. Izsák-Székely Judit. Székelyhon.ro. 2016. május 9.
Erdély nevelő püspöke. Daczó Katalin. Hargita Népe. 2016. május 11,
Fotóalbum
