A romániai, erdélyi magyar vonatkozású gyűjteményekkel rendelkező nagyobb könyvtárak, megyei-, városi- és egyetemi könyvtárak munkatársai mellett idén is jelen voltak a Hargita és Kovászna megyei iskolai könyvtárak képviselői, a községi könyvtárakat főként a Hargita megyeiek képviselték. Meghívottként részt vett a vándorgyűlésen Magyarországról a Csongrádi Városi Könyvtár küldöttsége.
A konferencia munkálatait Kopacz Katalin-Mária, a RMKE elnöke nyitotta meg, majd Kiss Jenő, az egyesület tiszteletbeli elnöke köszöntötte a vendégeket. „Jó látni, hogy mindenfele élnek a könyvtárak. A helyismeret kézen fogva jár a lokálpatriotizmussal, ezért is jó az idei téma. Aki ezzel foglalkozik, az kötődik a hazájához." – emelte ki a tisztletbeli elnök.
A hivatalos köszöntőbeszédek után a konferencia két napja alatt Bedő Melinda, a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársának szakszerű moderálása biztosította az előadások és beszélgetések gördülékeny lezajlását. Házigazdaként Mihók Edit, a Gyimesközéploki Községi Könyvtár munkatársa szólt a résztvevőkhöz, betekintést nyújtva A gyimesi hegyek kőből vannak rakva... című kötet elkészülésének részleteibe is.
„A könyv a legértékesebb információforrás, hiszen tárolható, visszakereshető. Ennek a konferenciának az a különlegessége, hogy tapasztalatot tudunk cserélni, információkat tudunk gyűjteni, és van lehetőségünk egymástól tanulni" – emelte ki. Ezt követően a meghívott Gyimes-kutatók kaptak szót. Halász Péter néprajzkutató előadása révén a jelenlevők betekintést kaphattak Gyimes történetébe és néprajzába. Az 1960-as években kezdődött honismereti mozgalomról is beszélt Halász Péter, kiemelte, hogy a néprajz, műemlékvédelem és történelem kérdéseit is magába foglaló honismereti munka egyedülálló módon Magyarországon kapcsolódott össze. A kutató szerint a helyismereti munka az emberi létnek értelmet adó tevékenység, amely a közösségi önismeretet is erősíti. A beszélgetés során Tankó Gyula néprajzkutató és Mihók Edit könyvtáros, valamint Salamon József gyimesbükki római katolikus plébános Gyimesekről szóló helytörténeti-néprajzi témájú köteteit is megismerhették, végül filmet is láthattak Gyimesközéplokról.
A konferencia a könyvtárak munkatársainak előadásaival folytatódott, a résztvevők betekintést kaptak különböző méretű és típúsú hazai könyvtárakban – megyei, városi és községi, valamint az iskolai és egyetemi könyvtárakban – végzett helyismereti munkába. A legtöbb előadás az egyes könyvtárak helyismereti tevékenysége területén elért eredményekről, kezdeményezésekről, megvalósítósokról, jó gyakorlatokról számolt be. Szó esett arról is, hogy a helyismereti tevékenységet is folyamatos kihívások elé állítja a digitális világ, és a globalizáció hatása is érvényesül. Ugyanakkor az információs technológia, az internet a helyismereti munka új irányait is meghatározza. Az internet révén a könyvtár falain kívül, a távoli használók számára, széles körben is elérhetővé válhatnak a helyismereti tevékenység eredményei. Az elért eredmények mellett kihívásokról és problémákról is szó esett a két nap beszélgetései során.
A vándorgyűlés előadásai és hozzászólásai alapján körvonalazódott, hogy a hazai könyvtárak igyekeznek tevékenységükbe beépíteni a rendszeres helyismereti munkát. Mihók Edit gyimesközploki könyvtáros munkája is páldázza, a helyi könyvtáros lehet a település helyismereti tevékenységének mozgatója. Könyvtárosként részt vállalt Gyimesközéplok monográfiájának összeállításában, meggyőződése, hogy az iskolai oktatásba is be kell vinni a helyismereti-helytörténeti foglalkozásokat, hogy a gyermekek, a fiatalok is ismerjék a település értékeit, hagyományait, saját gyökereiket.
A gyergyószentmiklósi városi könyvtár munkatársai, Poráczki Judit és Sándor Margit előadásából kiderült, hogy az intézményben, miután felismerték, hogy van igény rá, 5-6 éve kezdték rendszeresen gyűjteni a Gyergyói-medencére vonatkozó helyismereti kiadványokat, és odafigyelnek a helyi információk feltárására is.
Az iskolai könyvtárosok munkájába is beépül a helytörténet, a honismeretre nevelés. Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa azt mutatta be, hogyan próbálja az iskolai könyvtári órákon és különböző tevékenységek, kiállítások, vetélkedők, előadások révén a diákok körében megismertetni saját iskolájuk történetét, értékeit, nagy személyiségeit.
A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa, Kiss László olyan rendhagyónak mondható iskolai könyvtári tevékenységekről számolt be, amelyeket az iskolai vallásóráktól távol maradó gyerekek könyvtári foglalkoztatása során alakított ki, figyelembe véve a gyerekek életkorát. Például kihasználva a mai gyermekek érdeklődését, okostelefonos applikációk segítségével oktatja helytörténetre is a tanulókat.
A konferencia második napjának előadásai során az egyetemi könyvtári kutató-tevékenységbe is betekintést kaptunk, a kolozsvári Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár munkatársainak előadásai révén. Gurka Balla Ilona előadása a kolozsvári BBTE könyvtárszakos diákjainak az utóbbi tíz évben végzett helytörténeti kutatásait ismertette. Az előadó kiemelte, hogy a kolozsvári egyetem keretében a könyvtártudományi szak segítséget kíván nyújtani a helytörténeti munka hatékonyságának növeléséhez, ezért is támogatja a diákok helyismereti bibliográfiai kutatásait. Okos Okos-Rigó Ilona nyugalmazott könyvtáros Nyárádi Erasmus Gyula botanikus életéről és munkásságáról tartott előadásában hangsúlyozta, a hazai növényvilág nagy kutatójónak életműve a helyismereti kutatások területén is hasznosítható, fontos forrást jelenthet.
Szegedi Éva, a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár munkatársa, doktorandusz, kutatási témájának eredményeit osztotta meg a hallgatósággal. Egy 19. századi főúri könyvtár helytörténeti szerepe című előadásából Gróf Mikó Imre könyvtárának összetételéről kaptunk képet, megtudhattuk, hogy a gyűjtemény nagyobb része az Erdélyi Múzeum Egyesület könyvtárába, majd onnan az 1872-ben megalakult Ferencz József tudományegyetem könyvtárába került.
Kelemen Katalin előadása a csíkszeradai Kájoni János Megyei Könyvtárban végzett helyismereti tevékenység helyzetéről, céljairól számolt be. Az intézmény menedzsmentje prioritásként kezeli a regionális-lokális tartalmak online közzétételét és szolgáltatását. Az adatbázisok közvetítik a helytörténeti-, helyismereti kutatások eredményeit, segítik a helyismereti tájákozódást. A kialakított internetes felület révén, a korábbi helyismereti munkára alapozva 2016-ban két regionális tartalmú adatbázis építése és közzététele kezdődött el: a Hargita megyei személyiségek adatbázisa és a Hargita megyei helyismereti adatbázis, a régió kulturális és természeti értékeinek megjelenítése céljából. Az adatbázisok a könyvtár honlapjához kapcsolódva online elérhetők, a tartalom feltöltése, bővítése viszont még hosszú távú folyamat.
Sándor Edit csíkszentdomokosi könyvtáros a Mesélő falu című pályázat során a település idős embereitől hallott és lejegyzett élettörténetekből és régi fotográfiákból összeállított előadása zárta a második nap előadásainak sorát. A könyvtáros rendkívül érdekesen mesélt az idős csíkszentdomokosiak „mesévé szépült élettörténeteiből". „Szükség van a mesélőkre, fontos, hogy meséltessünk és továbbadjuk a hallotakat, hogy,megőrizzük értékeinket" – zárta előadását a könyvtáros.
Összegzés:
A vándorgyűlés lehetőséget teremtett arra, hogy az előadások és beszélgetések során képet kapjunk azokról a kihívásokról, illetve lehetőségekről, feladatokról, eredményekről és megvalósításokról, fejlődési irányokról, amelyek a hazai könyvtárak helyismereti tevékenységét is érintik.A résztvevő könyvtárosok egyetértettek abban, hogy a helyismereti munkát és információszolgáltatást a könyvtári tevékenység és tájákoztató munka szerves részének tekintjük, amely valós, létező használói igényekre válaszol. Hiszen a könyvtárak elősorban a helyi közösséget szolgálják – fontos tehát, hogy szerepet vállaljanak a közösség értékeinek megőrzésében, feltárásában és közzétételében.
Bármennyire különböznek egymástól az egyes könyvtárak sajátos problémái, vannak közös olyan törekvések, amelyek fontosak mindannyiuk számára, ilyen a közzösségi értékek megőrzése és közzététele. Egymás munkáját megismerve, a résztvevők megerősítést, biztatást kaphattak, hogy visszatérve mindennapi feladataikhoz, erőt merítsenek, tudva, – bármilyen típusú és méretű, könyvtárban dolgozzunk – nem hiábavaló a közösség szolgálatában végzett munka.
A kétnapos szakmai rendezvényről a média is beszámolt:
Vándorgyűlésen a könyvtárosok. Iszlai Katalin. Székelyhon.ro 2016. szeptember 22.
Könyvtár és helyismeret. Romániai magyar könyvtárosok vándorgyűlése. Daczó Katalin. Hargita Népe. 2016. szeptember 26.
Fotóalbum
