Borsodi L. László költő frissen megjelent prózaverskötetét mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban december 8-án, tegnap délután. A bemutatót nagy érdeklődés övezte, több mint százan érekeztek az eseményre, néhányan ki is szorultak az előadóteremből, ők a gyermekkönyvtárból hallgathatták a beszélgetést. Az Utolér, szembejön címmel megjelent kötet a harmadik a költő prózaverskötetei sorában, a Pallas-Akadémia Kiadó gondozásában jelent meg, akárcsak az előző két kötet, Ráduly Margit képzőművész illusztrációival. Sarány István, a kiadó főszerkesztő-helyettese, a Hargita Népe napilap főszerkesztője beszélgetett az est folyamán a költővel és az illusztrátorral.
Borsodi L. László költő, kritikus civilben a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tanára, magyartanári munkássága mellett iskolai évkönyvet és folyóiratot is szerkeszt. Erdélyi Ferences Rendtartomány sajtóreferenseként is tevékenykedik. Verseivel, prózaverseivel, tanulmányaival és kritikáival 1995 óta van jelen az irodalmi lapokban, antológiákban. Kötetei 1998 óta jelennek meg, a Székelyföld folyóiratban megjelent írásaiért a tavaly részesült Székelyföld-díjban, Baka István költészetőrél írta és védte meg doktori dissszerációját. Idén jelent meg korábban a Balázsolás című, gyermekeknek szánt prózaverskötete, ugyancsak a Pallas-Akadémia kiadásában.
Sarány István rövid felvezető után, amelyben a költő által választott kifejezésforma, a prózavers elméleti kérdéseire tért ki, a költőt pályaválasztásával kapcsolatosan kérdezte, majd új könyvéről.
Borsodi L. László a kérdésekre válaszként elmondta, a tanári, pedagógusi szerep, a szerkeztői munka és a költészet látszólag külön területek, de mégis összetartoznak. Energiát számára a költészethez is a család biztatása és türtelme ad. Beszélt arról is, hogy a vallás, az istenhit meghatározó szerepet tölt be az életében, az erdélyi ferencesek világához, a ferences szellemiséghez köti a személyisége alakulását.
Ha az olvasó nem válik megszólítottá a mű által, akkor a vers magánügy marad - véli Borsodi L. László, aki fel is olvasott prózaverseiből, a Búcsú a kőangyaloktól (Feljegyzések a Földről c. kötet), a Téli kert ( Parton c. kötet) és a most megjelent kötetből az Összeér utolsó, és a Szembejön, utolér című szövegek hangzottak el.
A prózeverskötet-triptichon mindhárom kötete külön-külön is kerek egész, de együtt is kerek egészet alkotnak. A szövegek nyelvi megkomponáltságán túl a ciklikusság, a ciklusokba rendezés lehet az egységgé szervező elv, mindhárom kötetben hét ciklusba rendezte a költő a verseket, a ciklusokon belül 7- 7 verssel. Az intertextuális játékok és a szövegek képisége is egységbe foglalja a köteteket.
„Az Utolér, szembejön az összegzés és a számvetés könyve: számvetés a lét átmenetiségével, szembenézés a személyes és az általános emberi megsemmisüléssel, világok pusztulásával, a záróra és a kapualj fenyegetettségében szembesülés és szembesítés a tér-idő felszámolódásával, az eszkatológiai remények hiányával...."
A találkozón Ráduly Margit képzőművész a szövegekhez készült illusztrációkról beszélt, dedikálással ért véget a rendezény, hosszú sorban álltak az asztal előtt a verseskötetek dedikálására várakozók.
Fotóalbum
