A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár irodalmi találkozóval zárta az évet 2016. december 29-én délután. Három kortárs költő volt az est vendége: Kollár Árpád, Kovács András Ferenc és Markó Béla. A teltházas irodalmi esten házigazdaként Murányi Sándor Olivér székelyudvarhelyi író kérdezte a költőket irodalomról, formákról, műfajokról, és műfajok átjárhatóságáról, költői, írói szerepről, irodalom és közélet kapcsolatáról. A hangulatos est folyamán a közönség nagy örömére a költők fel is olvastak verseikből.
A rím szavunk az ófrancia rime-ből származik – innen az irodalmi évzáró címe, ugyanis a három meghívott közül kettő is francia szakon végzett.
Az est három meghívottja közül Kollár Árpád az, aki nem kötött formákban versel, az újvidéki születésű, Magyarországon élő költő a Fiatal Írók Szövetségének elnöke volt 2010 és 2016 között. Legutóbb gyerekvers-válogatással állt a nagyközönség elé. A Milyen madár (Csimota, 2014) 2015-ben elnyerte Az Év Gyerekkönyve (Legjobb Gyerekkönyvíró 2014) díjat. Elsőként őt kérdezte Murányi Sándor Olivér, arról, hogy a formák mit jelentenek számára. Kollár Árpád elmondta, nagyon érdeklik őt is a kötött formák, hogy milyen költői hagyományaink vannak.
Markó Bélát arról faggatta Murányi, hogyan sikerült megőríznie magában az alkkotást miközben hosszú ideig politikusként volt jelen a közéletben. Markó elmondta, majdnem egy évtizedig nem írt verset, gyerekversekkel tért vissza hosszabb szünet után az irodalomhoz. A költő kedvelt versformája a szonett. Legutóbbi kötetei Rekviem egy macskáért – Esszé, publicisztika 2011–2014 (Pesti Kalligram Kiadó, 2015), Brunó, a kedves véreb – Versek gyermekeknek és felnőtteknek (Noran Libro Kiadó, 2016) és Kerítés – Alkalmi és alkalmatlan versek 2008 – 2015 (Pesti Kalligram, 2016) címmel jelentek meg.
Kovács András Ferenc – közismert költői jelnevén KAF – a kortárs magyar líra világirodalmi rangú képviselője, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztőjeként is tevékenykedik. Legutóbbi kötetei York napsütése zengő tombolás (Magvető Kiadó, 2014) és Egerek könyve (Magvető Kiadó, 2015) címmel jelentek meg.
Murányi arról kérdezte elsőként Kovács András Ferencet, mennyire kell, hogy foglalkoztassa a költőt a közélet. Tulajdonképpen az lenne ideális, ha nem kellene, hogy foglalkoztassa a költőt a közélet - hangzott a válasz. Verseiben azért lecsapódnak a közélet aktuális problémái, bár nem politizál, tizenéves korától kialakult benne az érzékenység a közéleti problémák iránt.
KAF szerint a lapkiadás, a könyvkiadás bajban van elsősorban Magyarországon, és az értelmiség hiába szól bele. Az idén támogatás hiányában megszűnt és a rendszerváltáskor induló 2000 című magyarországi folyóirat búcsúszámából felolvasta a SZÉP VAGY, GYÖNYÖRŰ VAGY, MADAGASZKÁR című versét.
Mindhárom költő olvasott fel verseiből, Markó Béla Erdélyi dal, Közvéleménykutatás, Cukorspárga és Rímkényszer című verseit hallhatták a jelenlevők a költő felolvasásában.
Kollár Árpád nemrég megjelent gyermekverskötetének címadó versét, a Milyen madár című verset, továbbá a Karácsony és az Anya ma nem anya című verseit olvasta fel.
Kovács András Ferencnek a York napsütése zengő tombolás című kötetéből hallhattuk az Orpheusz ismét alászáll. Cs. Gyimesi Évának szeretettel és az Ágyő, te őszi öltöny! című költeményeket, az Egerek könyvéből a Márszeji víg egerek hadimarsa hangzott el KAF előadásában. A találkozó végén sokan dedikáltatták a versesköteteket a szerzőkkel.
Fotóalbum
