Az erdélyi magyarörmények közösségeiről szóló kiadványokat mutattak be a Kájoni János Megyei Könyvtárban, pénteken 2017. február 10-én. Mindkét kiadvány azzal a céllal született, hogy bemutassa, az erdélyi magyarörmények ma is élő közösséget alkotnak - hangsúlyozta a találkozón dr. Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke.
A szépvízi örmények című kötetről Sarány István újságíró beszélgetett a három jelen levő szerzővel: Puskás Attilával, Bogos Máriával valamint Gál Hunorral. A Magyarörmény Élő Örökség című, Erdélyi hírlap alcímű folyóirat első számát Nagy Gyöngyvér ismertette. A találkozón Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről jelen volt Kőrösi Viktor Dávid konzul. Bővebben:
Az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége kiadásában 2016-ban megjelent kiadványok az erdélyi örmények múltját, örökségét, hagyományait és mai életét tárják az olvasó elé.
A szépvízi örmények című kötet a szépvízi örmény katolikus templom felújítása után jelent meg, betekintést nyújtva a szépvízi örmény közösség történetébe és mai életébe. A helytörténeti írásokat tartalmazó kötet a magyarörmény közösségeket bemutató sorozat második könyve. Az írások szerzői: Bogos Mária, Gál Hunor, Pál Emese, Puskás Attila és Bíró Melinda. A másik kiadvány az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének folyóirata, amelynek első száma tavaly decemberben jelent meg, Magyarörmény Élő Örökség címmel, Erdélyi hírlap alcímmel az erdélyi magyarörmény közösség és a velük rokonszenvező közönség számára.
„A kötet és a folyóirat kijelölt feladata, hogy a magyar és az örmény nemzet évszázadok alatt összefonódott erdélyi kultúráját őrizze és továbbörökítse. Azt a kultúrát, amelyért őseink nagyon sokszor a vérüket adták. Őseink véráldozata arra predesztinál minket és szent kötelességünkké teszi azt, hogy továbbadjuk a következő generációnknak, gyermekeinknek és unokáinknak ezt az örökséget, ezt a szellemi terméket, amit kaptunk őseinktől" – fejtette ki a jelenlevőkhöz szóló Kőrösi Viktor Dávid konzul.
A szépvízi örmények című kötetről Sarány István újságíró beszélgetett a három jelen levő szerzővel: Puskás Attilával, Bogos Máriával - aki régóta foglalkozik a szépvízi örmény közösség történetével, ismertetésével, A csíkszépvízi örmény katolikus templom című, 2013-ban megjelent kötet társzerzője és szerkesztője - valamint Gál Hunorral, a gyergyószentmiklósi örmény katolikus egyházközség plebánosával.
Sarány István kérdésére válaszolva dr. Puskás Attila elmondta, az Erdélyi Magyarörmények szövetsége elsősorban azért jött létre ,, mert a Kárpát-medencében itt él manapság a legnépesebb örmény közösség". „Ezt az örökséget elhallgatni történelmi felelőtlenség. De egyedül ezt a hatalmas örökséget nem tudjuk áthagyományozni, és innen jött a szövetség gondolata. Mindenki azt teszi bele ebbe a szövetségbe, amije van: van, aki pályázni tud, van, aki szervezni, van, aki írni. Azért is született a szövetség, hogy valamilyen formában együttesen tudjuk a magyarörménységet a Kárpát-medencében bemutatni." Arra törekednek a kiadványokkal is, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy ez egy élő közösség.
Bogos Mária arról is beszélt a jelenlevőknek, hogyan kezdte el az örmények történelmét kutatni, az egykori Szépvízen működő nyomdáról és a kaszinóról is mesélt, valamint a magyarörmény közösség szervezeteiről.
A kötetben rövid bevezető található az örménység történetéről, terjedelmesebb írások olvashatók a felújított szépvízi örmény templomról és az örmény temetőről. Gál Hunor elmondta, szerették volna, ha a kiadványok a mának is tudnak üzenni. „Ez egyfajta gyökérkeresés mind a szépvíziek, mind az erdélyi magyarörmények számára. Ezek a kiadványok nekünk szólnak, rólunk szólnak, és mindenki hozzáteheti a kicsi törénését."
A Magyarörmény Élő Örökség című, Erdélyi hírlap alcímű folyóirat első számát Nagy Gyöngyvér ismertette. A Marosvásárhelyen készülő lap negyedévenként jelenik majd meg, és átfogja az Erdélyben működő magyarörmény szervezeteket. A hírlap az erdélyi magyarörmények szervezeti életét, eseményeit, kultúráját, gasztronómiai hagyományait, múltját és jelenét hivatott bemutatni. Csíkszeredában azt jelenti ez a lap, hogy az itteni örmények is bekapcsolódtak az erdélyi örmény vérkeringésbe – fogfalmazott Nagy Gyöngyvér.
Az örmény közösségi szellem megtestesülése a kiadvány, ahogyan a folyóirat előszavában dr. Puskás Attila fogalmaz.
A bemutatóról a médiában:
Örmény emlékek. Sarány István könyvismertetője. Hargita Népe, 2017, február 10.
Magyarörmény közösségekről szóló kiadványokat mutattak be. Péter Beáta. Székelyhon.ro 2012. február 12.
Fiatalokat vonzana az erdélyi magyarörmény közösség. Gellért Edit. Maszol.ro, 2017. február 12.