 |
Barcasági Könyvek – a Barca Kiadó sorozatát mutatta be Veres Emese Gyöngyvér |
|
|
Könyvtárunk előadótermében ismét népes közönség gyűlt össze, mintegy 40-en jöttek el az október 16-án este tartott könyvbemutatóra. A Barca Kiadó alapítója és vezetője Veres Emese Gyöngyvér néprajzkutató, rádiós, újságíró mutatta be a kiadó sorozatát, a Barcasági Könyvek köteteit.
Az est folyamán Sarány István újságíró beszélgetett a néprajzkutatóval a kiadó alapításáról, a könyvsorozat eddig megjelet köteteiről, a barcasági csángókról, néprajzi kutatásairól, terveiről.
Veres Emese Gyöngyvér Marosvásárhelyen született, a brassói Unirea Líceumban érettségizett 1984-ben (az iskola a mostani Áprily Lajos Főgimnázium elődje). Budapesten az ELTE bölcsészkarán szerzett diplomát román-kulturális antropológia szakon 2000-ben.
Bár jelenleg Magyarországon él, hazájának a Barcaságot tekinti. Kutatómunkája is szűkebb hazájához kötődik, a barcasági csángók történetét és szokásait kutatja elsősorban, de foglalkozik a magyarországi evangélikusok vallási néprajzával is. A Barcaságban tulajdonképpen egyedüliként foglalkozik összehasonlító néprajztudománnyal, a román, a magyar és a szász vonatkozásokat is kutatva. A kiadót a Barcaság néprajzának, népéletének megismertetése céljából alapította. Magyarországon és Erdélyben sem ismerik eléggé a barcasági csángók népcsoportját, ezen igyekszik változtatni forráskiadványok és tudományos munkák kiadásával. A bemutatón az érdeklődő csíkszeredai közönség kérdéseire válaszolva mesélt a barcasági csángók szokásairól, hagyományairól, elmesélte, a tíz faluban élőket elsősorban az evangélikus vallás tartja össze, valamint a közös történelmi jobbágysors.
Öt kötetet jelentetett meg eddig a Barcasági könyvek sorozatban, közülük kettőnek a szerzője is Veres Emese Gyöngyvér: 2005-ben a Ma leszek házadban először vendég. Felnőtté válás a barcasági csángó gyülekezetekben című kötetét adta ki, majd 2008-ban jelent meg „Mikor Oláhország háborút izene." A barcasági csángók kálváriája című könyve.
A sorozat további kötetei egyszerre személyes hangvételű naplók és hiteles kordokumentumok, forrásértékű kiadványok: Az Életem jelentékenyebb napjai című kötet a tatrangi születésű Fóris István (1886–1950) naplója, a forrásértékű munka a Barcaság közelmúltjába, a huszadik század első felébe vezet. Igen jelentős a háborús évek, a szicíliai fogság leírása miatt. Ő a szerzője továbbá a Székely Sári története című könyvnek is, ezt a regényt szintén a fogságban írta. Versei még kiadásra várnak. A Reiff, Szőke, Trebits és a többiek – Az osztály naplója (1940-1943) című könyv az egykori brassói Római Katolikus Főgimnázium harmadikos diákjainak naplófeljegyzéseit tartalmazza. A napló azonban több egyszerű gyermekirománynál. Sajátos kordokumentum, forrásmunka a néprajz, iskolatörténet és mentalitástörténet számára a 20. század 40-es éveiről. A kötet ugyanakkor emléket állít a szerkesztő tanárának, a Brassó magyar művelődési életében kiemelkedő szerepet betöltő Reiff Istvánnak, aki a naplót az utókornak megőrizte.
A köteteket a könyvbemutatón megvásárolhatták és dedikáltathatták az érdeklődők.
Beszámoló az eseményről:a Székelyhon portálon:
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/konyvek-a-barcasagrol
a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok Blogján Borbé Levente képes beszámolója:
http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2013/10/barca-kiado-tevekenysege.html
|
|
|
|
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ-PÉNTEK: 8.00 - 18.00
SZOMBAT-VASÁRNAP: ZÁRVA
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
1
|
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
|
30
|
31
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
30 éve
1994. december 27. Csíkszeredában halt meg Bálint András újságíró. Tovább ►
|
|
|
70 éve
1954. december 24. Kolozsváron halt meg Szopos Sándor festőművész, könyvillusztrátor. Tovább ►
|
|
|
140 éve
1884. december 15. Csíkszentgyörgyön született Márton Ferenc festőművész, grafikus, szobrász. Tovább ►
|
|
|
30 éve
1994. december 14. Budapesten halt meg Kristó András geológus, tanár, földrajzi szakíró. Tovább ►
|
|
|
130 éve
1894. december 13. Budapesten meghalt Xantus János néprajzkutató, természetkutató, a MTA levelező tagja. Tovább ►
|
|
|
200 éve
1824. december 11. Csíkdelnén született Benkő Kálmán színész, író.
Tovább ►
|
|
|
65 éve
1959. december 9. Ecsmiadzin-ban (Örményország) meghalt Bodurján János Megerdics, Csíkszépvízen az utolsó örmény szertartást végző plébános, nagyműveltségű tudós. Tovább ►
|
|
|
115 éve
1909. december 2. Csíkszentdomokoson született Kurkó Gyárfás, regényíró, publicista, közéleti személyiség.
Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
1
|
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
|
30
|
31
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
|
Fotóalbum
