 |
Száraz Miklós György Székelyek című könyvének bemutatója a Magyar Kultúra Napján |
|
|
Száraz Miklós György, József Attila-díjas íróval találkozhatott csíkszeredai olvasóközönsége a Magyar Kultúra Napján, 2019. január 22-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében.
Székelyek – Történelemről és hagyományról című, a Scolar kiadó gondozásában megjelent művelődéstörténeti könyvéről beszélgetett a szerzővel Lövétei Lázár László költő, esszéíró, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője. A helyszínen a Scolar kiadó több kiadványát is megvásárolhatta a találkozóra érkező népes közönség. Részletek:
Az est folyamán tartalmas, érdekes beszélgetés résztvevői lehettünk.
Lövétei Lázár László kérdéseire, hogy miként került kapcsolatba a székelyekkel, apja vezette-e be gyerekként a székelyföldi kultúrával való ismerkedésbe, és miért éppen a székelyeket választotta könyve témájául, Száraz Miklós György a gyerekkorát meghatározó székelyföldi élményeiről, ifjúkori erdélyi és székelyföldi útjairól, kalandozásairól is mesélt a jelenlévőknek.
„Itt valami egész más volt a sűrűsége a létezésnek. Nem biztos, hogy ezt egy gyerek meg tudja érteni, de meg tudja érezni" – hangzott el a szerző válaszában.
Kívülállóként, objektíven és mégis szubjektíven írni a székelységről nem volt könnyű feladat számára, fejtette ki Száraz Miklós György. Lövétei Lázár László megállapítása szerint kellett a távolság, a rálátás arra, hogy miben vagyunk mások mi székelyek, mint a magyarság többi része.
Száraz Miklós György válaszában kifejtette, hogy a székelyek általános jellemzésében, – miszerint konok, makacs, akaratos, a jég hátán is megél a székely ember – körülbelül annyi az igazság, mint más népek általános jellemzésében. Ahogyan ő látja a székelyeket: „A nehéz emberi helyzetek megélése kerekebb, életesebb életet eredményez."
A Székelyek című kötet negyvenkilenc írást, fejezetcímet foglal magába, érintve nagyon sok témát, a székely eredet kérdésétől a székely kapukig és az unitáriusokig, Bethlen Gábortól a csíksomlyói búcsúig, az utolsó írás Márton Áron püspökkel kapcsolatos.
Ahhoz, hogy az olvasó valamiféle székelység-képet össze tudjon rakni magában, kellett a vezérfonal, az egyik ilyen vezérelv az időrend, a másik, az írásokat össszefogó vezérelv, ahogy az író kifejtette bezélgetőpartnere kérdésére: „A székely szabadságot tekintem olyan erőnek, ami ezt a népcsoportot vezérli, ami mindig visszahat valamiképpen, és erre nagyon erős emberi példa Márton Áron."
A beszélgetés végén Lövétei Lázár László kérésére olvasta fel a szerző a kötetből az Ácsok című írását, amely a fának és az erdélyi harangtornyoknak valóságos himnusza, ahogyan Lövétei fogalmazott.
|
|
|
|
|
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
130 éve
1894. április 22-én Nagyszebenben meghalt Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|
Fotóalbum
